Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
és borítékjaimat [szintén]. Fontos anyakönyveimet magánházakhoz sikerült átmentenem. Plébánia telkemen három évvel ezelőtt 2000 pengőért vásárolt acéldrót kerítésemet a tankokkal és ágyúkkal összetörték és a tankok kerekeire csavarva szétszaggatták.198 Vasúti sínoszlopaimat tankkal nekimenve kettétörték. Kertemben tank ágyú állásokat ás a feldúlták [sic!]. Tüzelőmet, és a barak[k| épület lebontásából fennmaradt és a harangozói lakás építésére eltett gerendáimat és értékes nagyobb mennyiségű deszkáimat eltüzelték. A harangozói lakás felépítésére összegyűjtött tégláimat, melyek elég lettek volna, az oroszok az utak gödreinek betemetéséhez a harangozói telekről kocsikkal elhordták (kb. 20.000 nagyméretű, égetett téglát). 4./ Saját magán ruháim és bútoraimban okozott kárt nem is említem, mert ez már nem tartozik az egyetemes egyház sérelméhez. A négyhónapos front idején sírva kiáltottuk mi is az égre: „Cum exsurgerent homines in nos forte vivos deglutissent nos, cum irasceretur furor eorum in nos, forsitan aqua absorbuisset nos, torrentem pertansivit anima nostra, forsitan pertransisset anima nostra aquam intolerabilem”199. És mégis „cum his, qui oderunt pacem, eram pacificus, cum loquebar illis, impugnabant me gratis”200. Most már elmondhatjuk, hogy „Benedictus Dominus, qui non dedit nos, in captionem dentibus eorum! ,,201 Még azt jelentem, hogy templomi gyertyáimat és 33 liternél több miseboromat is elloptak a templomból. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr felszentelt kezeit hódoló mély tisztelet érzetével csókolom: Pusztaszabolcs, 1945. július 20. engedelmes fia: Dr. Paróczay Sándor helyi lelkész Pusztavám Bardon István plébános jelentése, 1945. május 28. (SzfvPL No.4546 - 281/1945, kézírásos) Nyomtatottfejléc: A PUSZTAVÁM1 PLÉBÁNIA HIVATALTÓL 4/1945 szám Lelkipásztori jelentés A pusztavámi plébánia háborús eseményeiről, a templom és iskola sorsáról szóló jelentésemet mély tisztelettel a következőkben terjesztem be. Azzal az eltökélt szándékkal néztünk az elkerülhetetlen események elé, bármi történjen is, helyünkön maradunk, de a helyzet ntáskép[p] alakult. Dec. 24-én este 11 ó. tájban kaptuk az első bombatámadást a templom környékén, egyes házak megsérültek, a lakók károkat szenvedtek, s a templom ablakai betörtek. A karácsonyi szt. ünnepeket még megtartottuk, de már 28-án, miután a hónapok óta községünkben tartózkodó német csapatok kivonultak, megérkeztek az oroszok, s többet a templomba nem mehettünk, a torony volt megfigyelőhelyük. Ekkor kezdődött a község ször198 Eredetiben „szétdzakkaggatták”. 199 Zsolt 124 (123), 2b-5, latin: „[Ha az Úr nem lett volna velünk,] amikor az emberek ellenünk fordultak, elevenen nyeltek volna le minket. Amikor fellángolt dühük ellenünk, elborítottak volna minket a vizek. A hegyi patak elöntött volna, a zúgó ár elragadott volna.” 200 Zsolt 120 (119), 7, latin. „Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.” 201 Zsolt 124 (123), 6, latin: ..De áldott legyen az Úr, mert nem vetett oda zsákmányul fogaiknak." 218
