Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
1 tották és tönkretették. Gazdag zárdafelszerelése, kápolnája az összes kegyszerekkel és szentruhákkal együtt elpusztult. Csupasz falai és megromlott tetőzete, felszedett padlódeszkáinak hiánya leírhatatlanul kiált az ég felé. Azóta megmaradt padlódeszkáit is felszedték a jelenleg itt állomásozó orosz katonák. c/ A kastély-kápolna külön építményei a teljes kifosztás áldozata lett. Padjait, oltárát, képeit, drága ólomüveg oltárképét (a Szentháromság ábrázolását) összetörték, bejárati ajtaját, oratóriumát, kórusát, és orgonáját feltüzelték, ablakait elvitték. Holtjtjestek, lovak és állatok tárolásával, trágyázással megszentségtelenítették. A kastélyban őrzött felbecsülhetetlen értékű, házi leltárban nyilvántartott felszerelését szétszórták és elrabolták. Az egyházközség ez irányú veszteségei a mai pénzértékben, bele nem számítva a kastély-kápolna házi felszerelését 38-40 millió [pengőre] tehető. Lovasberény, 1945. december 5. Mórász Pál plébános Magyaralmás ^ Szabó József plébános jelentése, 1945. december 16. ’ (SzfvPL No.4539 - 2089/1945, kézírásos) A magyaralmási római kath. plébánia háborús veszteségei. A magyaralmási anyaegyházhoz tartozó Sárkeresztes filiális községet pusztáival együtt, valamint Magyaralmás pusztáit 1944. december 24-én szállta meg az orosz. Magyaralmással határos községek: Sárkeresztes filia, Moha, Csákberény, Zámoly, valamint községünk pusztái eleste után a front több oldalról is közvetlen a község széléig jutott. így állt a front heteken át. Majd 1945. január havában Sárkeresztes filia és Magyaralmás pusztái gazdát cseréltek. 1945. február 7-én Magyaralmás községet, közigazgatási úton kiürítették. Ekkor a község lakossága - kevés öreg kivételével - és a plébános is kénytelen volt elhagyni a falut. Bakonycsernye, Balinka, Bodajk, Isztimér községeket - hova híveimet közigazgatási úton telepítették - többször végiglátogattam és kértem az illetékes katonai hatóságokat, hogy községünkbe visszatérhessünk. Azonban mindig kitérő választ kaptam. Magyaralmás anyaegyház 1945. márc. 17-én, Sárkeresztes filia pedig 1945- rnárc. 20-án került végleg orosz kézre. Sajnos a háború folyamán - községünkben dúló több hónapos harcok következtében - úgy Magyaralmás anyaegyház, valamint Sárkeresztes filia súlyos károkat szenvedett. Magyaralmás 1941-ben művészileg festett szép barokk templomát nagy harcok érték. Repülő-bombatámadáskor teletalálat következtében freskókkal díszített mennyezete beomlott. A templom tetőzete teljesen tönkre ment, a mennyezet pedig nagy felületen nyitott maradt. A torony is sérüléseket szenvedett. Mikor községünk fronttá változott, S.S. német katonák a templomba orgonálás címén bejártak. Mivel ott botrányosan viselkedtek, a templomkulcs kiadását megtagadtam. Erre a templomot nap-nap után feltörték. Minden jogorvoslás meddő maradt. Ettől kezdve a templomban Sanctissimumot nem őrizhettem. Községünk kiürítése után a szt. edényeket a bíró fiára bízva a móri kapucinus zárdába helyeztük el. Az egyházi ruhákat pedig a bodajki kegytemplom emeleti oratóriumába helyeztük. Bodajkra telepített híveimet látogatva az 163 Kísérőlevele szerint már a nyár folyamán is írt jelentést, de az elkallódott a bizonytalan postaforgalomban. 178
