Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A HÁBORÚ ÉVEI
Felkészültünk az útra. Kimentünk a pályaudvarra és reggel 8 órától délután 5 óráig vártunk, amikor beállított a vonat, tele zsidó menekülttel. Ehhez kapcsolták hozzá a marhakocsinkat, s indulhattunk haza. A kalauz bíztatott, hogy reggelre Fehérvárt leszünk, de már a második állomáson csőrepedés volt a mozdony kazánházán. Kellett várni, amíg jött egy másik vonat, akkor minket ahhoz átkapcsoltak, de az meg félnapokat állt, mert közben a mozdonyt mindig elvitték a benzint szállító vonatok kisegítésére, így szerda estétől szombat reggelig utaztunk, mire Fehérvárra érkeztünk. Mindszenty püspök úr Pápán leszállt és gyalog vágott neki az útnak, mi pedig valóságos diadalmenettel jöttünk be az állomásról a püspöki palotába, ahol a palotát teljesen kifosztva találtuk. Nagy volt az öröm a kedves nővérek között. Augustina, Paulina, a kis hős nővér, Sebastiana - aki a legnagyobb lövöldözés alatt hidegvérrel nyitogatta velem az ablakokat az emeleten - szeretettel fogadtak. Egy hét múlva Pestre mentem egy teherautón az öcsémmel bátyámhoz és nővéremhez, akik azt a hírt kapták, hogy engem az oroszok agyonlőttek. Nagy volt az öröm és boldogság, hogy túléltük a jó Isten kegyelméből ezt a szörnyű időt, s a sok ima - mondották - nem veszett kárba. Székesfehérvár ostromának végéről csak később értesültem. 4-5 napig rémesen lőtték a várost az oroszok. Ekkor lőtték le a zirci templom tornyát és felgyújtották a templomtetőt, és a felsővárosi templomtornyot is ekkor lőtték le. A szokatlan lövöldözés már annyira fokozódott, hogy már szinte kívánták a fehérváriak, bár jönnének be az oroszok. Be is jöttek március 21-én105 szörnyű ordítozás és lövöldözések között. Nagyon durvák voltak. Később tudtuk meg, hogy egy fegyenczászlóaljat uszítottak Fehérvárra. Legelőször összeszedték a papokat, és a református lelkész kertjébe gyűjtötték őket. Este 6 óra volt, amire kiszabadultak a bizonytalan fogságból, hol semmi ételt, italt nem kaptak. De közben az öreg Kovács Jánost faggatták, hogy ki volt a papok közül nyilas, vagy ki volt jóban a nyilasokkal. Milyen jó, hogy nem rendeltem el, hogy beszéljenek papjaim az oroszok ellen, ahogyan pedig azt a nyilas főispán kívánta! Az oroszok bejövetelét követő reggel nagy felfordulás volt a püspökségen. Idejött a frontparancsnokság, s aki papot találtak, azt ütötték-verték. Szegény Bergendy azt hangoztatta, hogy a városparancsnok nélkül itt a házba senki sem jöhet be. Először ütlegelni kezdték, majd az egyik orosz tarkón lőtte az irodában, és ott halt meg. Németh Lászlót is elfogták, összeverték, egy nagy fahusánggal ütötték, s elvették a pénzét. Ezen összevesztek az oroszok, ezalatt Németh László egérutat nyerve megfutamodott előlük és átment a városparancsnokságra. A kispipás parancsnok átjött és beszélt a frontparancsnokkal, de végül is azt mondta, hogy Bergendy holttestét tüntessék el azonnal, és mindenki hagyja el a palotát, ha kedves az 105 Az eredeti kézirat itt tévesen január 21-i dátumot jelöl meg. 87
