Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE ÉLÉN
Mikor a legközelebbi bérmáláskor beszámoltak a csabdi-i templomépítésről, előáll egy asszony, és haragosan kiáltotta:- Tessék egyszer kijönni Vasztélyra, ott semmi sincs! Ott nem jár senki sem templomba! Vasztély Mánynak volt a filiája. A kocsiút Csabdiról vezetett Vasztélyra. Kitűztünk egy vasárnapot, amikor kimentem Vasztélyba. Nyaktörő út vezetett oda, lovaskocsival lehetett csak megközelíteni. Egy gyönyörű völgyben voltak a házak a hegyek között. Ott vártak a gyerekek rendbe állítva, a fiatalság mögöttük, azok mögött a szülők. Előállt az iskolaigazgató, egy igen jó pedagógus, és azt mondta:- Itt még soha nem szólt a harang, itt még nem énekelték: „Áldozattal járul Hozzád!” Elcsuklott a hangja, s a derék igazgató sírni kezdett. Megnyugtattam, hogy most értesültem róla, hogy milyenek az állapotok itt, lesz templom, lesz harangszó és fognak itt is énekelni. Meg is tartottuk nemsokára templomszentelést igen nagy öröm és boldogság közepette. A zsámbéki plébánost kértem meg, [hogy] építsék meg a templomocskát, az adonyi Oltáregyletet pedig felkértem, hogy szerelje fel a kis templomot templomi ruhákkal. A zsámbéki esperes is, az adonyi Oltáregylet vezetője, Zichy Lívia grófnő is különös gonddal szerelték fel a kis templomot. 1947-ben Agárd, 1948-ban Gárdony lett önálló. Agárd akkor már önálló fürdőhely volt, felkapott nyaralóhely, nyáron rengeteg nyaralóval, ahol egymásután épültek a villák. Eredetileg Agárd Nádasdy gróféknak volt a birtoka. Egy kis kápolnájuk volt, ahová egy lelkész volt alkalmazva, aki az uradalomtól kapott rendes konvenciót. A fürdőhely fejlődésével most már új templomról és plébániáról kellett gondoskodni. Egy Steiner Ferenc nevű agilis fürdőhely-titkár - aki mellesleg FTC-titkár is volt - vitte az ügyeket. Ez kérdezte,73 hogy mikor fogadnám a küldöttséget, mely templomépítés ügyében akar felkeresni. Megadtam a következő szerdát a Regnumban. Hát még ilyen küldöttség sem keresett fel addig! Megérkeztem villamossal a Délivasútról, s látom, hogy vagy húsz autó áll a Regnum előtt. Bementem, és ott bent egymásután bemutatkoztak a földbirtokosok, bankigazgatók, gyárigazgatók és hasonló állású urak. Előadták, hogy ha elfogadom, ajándékba építenek egy kis templomot, a telekügyet már elintézték a fürdőigazgatósággal. Hát persze hogy elfogadtam. Meg is kértek a budai katolikus körben egy előadásra, melyet a templomépítés javára rendeznek. Elfogadtam a meghívást, tartottam is előadást a templomépítésről, s megismerkedtem a lelkészség embereivel és jótevőivel. Néhány év múlva, egy gyönyörű késő tavaszi napon szenteltem fel a kis templomot a hívek nagy örömére. Érdekes epizódja ennek az a közigazgatási per, amit a Nádasdy-birtok örököseivel 73 Eredetiben: jelentette. 64
