Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
december 31-ig a hiányt, és ezzel az eredeti összeget folyósítják a papságnak, a ,jó viszony” előmozdítására. A másik segítség ugyancsak anyagi természetű, a nyugdíjas papoknak szól. Grősz érsek úr indítványát elfogadta az ÁEH, hogy ne állítsunk fel egy országos nyugdíjintézetet, hanem az egyházmegyék maguk gondoskodjanak nyugdíjas papjaikról. Az országos nyugdíjtörvény alapján minden pap fizet jövedelme után 3%-t, a munkáltató egyházközség pedig 4%-t az egyházmegyei nyugdíjpénztárba. Ebből fedezi minden ordinárius nyugdíjas papjainak nyugdíját. A püspöki karnak március 5-én határozata alapján az egész országban egységes elvek szerint gondoskodik minden ordinárius nyugdíjas, megrokkant papjairól, az egyházmegyei költségvetés keretében. Ez életbe lépett 1957. július 1-jével. 1957. augusztus 1-jén volt 30 éves évfordulója a fopásztor püspökké szentelésének. Augusztus 1-jén hálaadó szentmisével köszöntük meg az egyházmegye papságával és 5-9-ig Pannonhalmán tartottunk nagy számmal lelkigyakorlatot. Az Egyházmegye papságának nagy asszisztenciája mellett szeptember 29-én délután szenteltem fel Baracskán a terméskőből épült templomot és plébániát, melyet a papság, a baracskai hívek és az egyházmegye hívei ajándékoztak a püspöki jubileum emlékére. Az ez alkalommal már internálásából felszabadult Kisberk Imre segédpüspök úr segítségével szentelte fel a fopásztor a templomot, az alcsúti templomból való gyönyörű márvány oltárt a fopásztor konszekrálta, a szentmisét a segédpüspök úr mutatta be. Az éneket 7 egyházközség 250 tagú énekkara biztosította. Horváth Kálmán, Bejczy Gyula és Langhammer János helybeli lelkész vezették az építkezést. A papság és a hívek 300.000,- forintot [adtak össze], a másik 300.000,- forint az egyházmegyéből gyűlt össze kölcsönképpen, 125.000,- forintot pedig a baracskai hívek adtak munkájukkal. A templom és a plébánia összesen 798.521,- forintba került. A kormány rendeletet adott ki a hitoktatásról163. A rendelet a vallásoktatást a polgárok magánügyének mondja, az azon való részvételt, vagy rész nem vételt mindenkinek szabadon biztosítani kell, azt befolyásolni vagy megakadályozni senkinek nincs joga. Ám az atrocitások, akadályozások, az erőszakosságok és lemorzsolások a régi módon és keretben tovább folytak. A hittanóra beosztása, a helyiség, az ütközések, a rendszeres zavarása a hittannak napirenden vannak továbbra is. Hiába, kutyából nem lesz szalonna. Július 8-án a kalocsai érsek úr felhívást intézett az ordináriusokhoz egy szociális alap megteremtésére. A 10.000-nél nagyobb lélekszámú egyházközségek 100,- forintot, a kisebb lelkészségek és plébánosok 50,forintot ajánljanak fel. Ebből 100.000,- forintos alap jönne össze, melyet a székesfehérvári, mátraszentimrei, a hajdúböszörményi, és hévízi otthonok céljaira fordítanánk Peisz Lajos budapesti vikárius, Petróczy Sándor ceglédi 163 1957. évi 5. tvr. 136
