Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
személye körül másfél órás vita folyt, melynek végén az elnök kijelentette, hogy ha a föpásztor nem távolítja el Halász Ervint, majd ők rendőrileg távolíttatják el, s legalább 5 évet kap. Halász Ervinnek távoznia kellett. Az Egyházmegye papsága szomorúan vette tudomásul, és messziről elkerülte az aulát, ahol Potyondy és Mórász váltig erősítgették, hogy itt volt egy másik vonal, amiről ők nem tudtak, és azt Halász vezette. Halász Pécelre ment fivéréhez, ahol később - 4 hónap múlva, júliusban - megengedték, hogy kisegíthessen a templomban. Május elején a támadó vonal kiszélesedett. Az ÁEH elnöke magához kérette a püspöki kart, valamint Beresztóczyt, Horváth Richárdot és Mag Bélát. A békepap-vezetők meghívása ellen Czapik elnök tiltakozott az ÁEH elnökénél, bejelentve, hogy máskor ilyen gyűlésen nem vesz részt. Az ÁEH elnöke felsorolta a nehézségeket, amelyek az Egyház és Állam békés együttműködését zavarják. Ezek e papságnak a demokrácia és a rendszer elleni kijelentései, a békemozgalommal és a hatóságokkal szembeni magatartása, és a hitoktatás körüli visszaélések. A püspöki kar meghallgatta, Czapik érsek mondott valamit - és azzal vége volt a megbeszélésnek. A gyűlést az esperesekkel kellett közölni. Székesfehérvárra maga Horváth János elnök jött el. A föpásztor szavai után alaposan megleckéztette a legrenitensebb egyházmegye papságát, úgyhogy az esperesek igen meglepődtek, nem értették meg szavait. Persze fogalmuk sem volt az előzményekről. S most, ezek után Herling egy végső lerohanást készített elő. 53 változást kívánt a dispozíció kapcsán, 8 esperest akart leváltani 6 új békepapesperessel, 14 plébánost 5 békepappal, 6 lelkészből 1 békepap, 6 hitoktatóból 1 békepap, 9 kápláni változásból 2 békepap szerepelt tervezetében. Hosszú tárgyalások után nem sikerült az egész terv, mert a békepapok nem voltak hajlandók helyet cserélni. A megyei békegyülése a békepapoknak ezután persze nagyon gyászosan sikerült. Mint derült égből a villámcsapás érte a békepapokat a pápa június 28-án kelt rendelete, mely a „Kereszt” című lapot elítélte és eltiltotta. Éppen egy nagy mozgalmat indítottak, hogy minden plébánia köteles megrendelni egy bizonyos mennyiségben a lapot, amikor a rendelet megjelent. Nem számított, hogy az ÁEH világi írókkal íratta a lapot, az nem kellett senkinek, s így egészen kimúlt. A koronán nóvum, hogy a mozgalmi témát az esperes adja elő. Sajnos ez volt Eger utasítása. Hasztalan jelent meg Győri és Gálik, hasztalan okították a koronákat az irodaigazgató Mórásszal együtt, csak annál erősebb volt az ellenállás. Július végén Czapik érsek vállalkozott rá, hogy elmegy Helsinkibe a béke-világkonferencia gyűlésére, ha Mindszenty hercegprímást rabságából felszabadítják. Valóban: július 9-én Mindszenty prímás Püspökszentlászlóra került, rabruháját rendes civil ruhával cserélhette fel. Édesanyja látogathatta 124
