Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
1951 Az 1951. év legfontosabb eseménye az Állami Egyházügyi Hivatal felállítása. A május 19-i hivatalos lap közli, hogy „az állam és a vallásfelekezetek között az ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel] kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatása céljából, Állami Egyházügyi Hivatalt kell felállítani.” Ellenőrzése a minisztertanács egyik tagja által. Rendelkezéseket a minisztertanács ad, s költségeiről is az gondoskodik. Hatáskörébe tartozik, az 1951. évi I. te. végrehajtási rendelete szerint: „az egyezmények és megállapodások végrehajtása, az állami támogatással járó személyi és dologi ügyek intézése, az egyházi gimnáziumok személyi és dologi államsegély[én]ek folyósítása, az iskolai hitoktatás költségeinek biztosítása, egyházi alapítványok és egyéb egyházi vagyonjogi ügyeknek intézése, a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabadgyakorlás biztosításával járó ügyek, az egyházi funkciók zavartalan vezetésének biztosítása, a minisztertanácsnak az egyházi ügyekben tett intézkedéseinek végrehajtása és ellenőrzése.” Ezzel a rendelettel az Egyház az Állam gyámsága alá került. Minden aulába egy előadó vagy főelőadó került, aki utasítása alapján a püspök minden lépését ellenőrizte, s a papságot is ellenőrizte, illetve sokszor munkájában akadályozta. Hosszú és keserves tárgyalás indult meg ezen kérdésekről a paritásos bizottság előtt, amely végre is egy - Rákosi Mátyás által diktált és erőszakkal keresztülhajtott - megállapodáshoz vezetett. Végzetes volt, hogy a protestánsok Ordass és Ravasz137 félreállításával teljesen behódoltak az államnak, s mindent aláírtak Bereczky Albert református [illetve] Vető Miklós evengélikus superintendens vezetésével. Végzetes volt az is, hogy Grősz érseket és társait (Endrédy Vendelt, Hagyó-Kovács Gyulát, Bozsik Pált) épp ebben az időben fogták le és ítélték el. A Grősz-perrel kapcsolatban a püspöki kar nyilatkozata, amelyet 1951. július 3-án adtak ki - én ekkor háziőrizetben voltam - így hangzik: „A magyar püspöki kar - a katolikus hitnek elveit követve és engedelmeskedve Isten parancsainak; mely szerint annak az államnak, ahol élünk, kötelességteljesítő polgárai legyünk, annak törvényeit tartsuk be, mert azok Isten törvényeinek megtagadására nem köteleznek - a következő nyilatkozatot teszi: 1./Kijelentjük, hogy a magyar államot, a Magyar Népköztársaságot szeretett hazánknak ismerjük, törvényeit megtartjuk és megtartatjuk. 137 Ordass Lajos evangélikus ill. Ravasz László református püspök. 111
