Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
és a rendházakat, valamint a szerzetesrendek vagyonát lefoglalta. A püspöki kar minden lehetséges és megengedett eszközt igénybe vett, hogy ezt az embertelen eljárást megakadályozza. Augusztusban megegyezést kötött a kormánnyal134, ez azonban természetes [en] nem változtatott a kormány egyházellenes magatartásán, s csak kis részben módosította a súlyos csapást. A rendelet értelmében Egyházmegyénkben 10 férfi szerzetesház szűnt meg 88 szerzetessel, és 57 női szerzetesház 664 szerzetesnővérrel. Eltűntek a ciszterciták, a ferencesek, a kapucinusok, a lazaristák, a szerviták, a verbiták; valamint a keresztesnővérek, a vincésnővérek, a szatmári irgalmasnővérek, az Isteni Megváltó Leányai, a Szalvátor nővérek, a Szociális Misszió [Társulat] és a Szociális Testvérek leányai, a szervita nővérek, az Oltáriszentség Legkisebb Szolgálói stb.... Maga a feloszlatás eleinte éjnek idején rendőri kitoloncoltatással történt. A szerzeteseket teherautóra tették, és rendőri felügyelettel - mint valami gonosztevőket - gyűjtőtáborokba vitték, s valamennyi házukat felszereléseikkel együtt lefoglalták. Eleinte Zircen, Jászberényben, Máriabesnyőn, Pásztón, Vácott és Előszálláson voltak összegyűjtve táborokban, azután ezeket is feloszlatták és Állami Szociális Otthonokba helyezték el őket. A betegek és öregek sem találtak irgalomra. így vitték el a pilisligeti kórház 100 betegét, akik közül 4 útközben meghalt. Szegény szerzeteseink a hivatásukért nagyon sokat szenvedtek. Másik fájdalmas esemény a fakultatív hittanoktatás keretében a hitoktatásra jelentkező tanulók mesterséges lemorzsolása. Miniszteri rendelet értelmében csak az járhat hittanra, aki év elején jelentkezik szüleivel. Sok helyen nem jelezték a pontos jelentkezési időt, máshol az iskolaigazgató eltűnt, [...] a szülőket vagy a gyermekeket lebeszélni iparkodtak különféle rémisztésekkel, vagy egyszerűen nem írták be a jelentkezőt. A panaszokat a tanügyi hatóság beismerte, elfogadta - de nem orvosolta. Az eredmény ilyen körülmények között is kiváló. Esperes-kerületenként: a csákvári 87, a bakonyvidéki 83, az alsóbesenyőföldi (sárbogárdi) 80, a polgárdi 78, a sárréti 73, a szigeti 70, a zsámbéki 67, a martonvásári 62, a velencetóparti 65, a budai-középső 64, a bicskei 64, a bodajki 60, a pomázi 58, a dunapentelei 57, a váli 54, az adonyi 51 behatást jelentett. Összesen az Egyházmegyében 50.9%-ban jelentkeztek hittanra a tavalyi 90%-kal szemben. A lemorzsolás 30%, a valóság pedig 67%. Sokkal szomorúbb tény a hittanórák számára kijelölt hely: folyosó, raktár, előszoba... Ideje: az ütközések, külön foglalkozások... A hitoktató helyzete: nem mehet be a tanári szobába, de még az iskolába sem az órája megkezdése előtt, nem beszélhet a növendékekkel az osztályon kívül... Akadnak tanítók, akik kiviszik az utcára a gyerekeket, és a hitoktatónak ott kell összeszedni őket. Örök szégyene a magyar kormánynak, ahogy a hitoktatást lehetetlenné tette. 134 Ennek szövegét a kézirat az 1951-es évnél közli. 108
