Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 9. szám - Füzi László: „nála mindig volt méreg” (Az öngyilkosság Németh László világában)
74 bedugtuk a cipőnkbe. Ha »lefognak«, / lesz egy bosszúnk még: megölni – magunkat! / Az asszonyok nevettek.16 Ebben az írásban nem követhetem nyomon, hogy az 1944. március 19-re következő egy esztendőt Németh László és családja milyen megpróbáltatásoknak kitéve élte át, csupán azt jelzem, hogy 1945 februárjában elfogadták Püski Sándor meghívását, hogy Békésen, ahol a háború nem pusztított, s ahol jobbak az élelmezési viszonyok, az ottaniak hajlandók néhány írót vendégül látni. Március 10-én érkeztek Békésre, ahol március 15-én néhány gimnazista házi nyomdával oroszellenes röplapokat gyártott és ragasztott ki, ekkor Némethet és a szintén Békésen lévő Féja Gézát, mint feltételezett felbujtókat bevitték a rendőrségre.17 Németh a Magam helyett című önéletírásában a következőket írta erről: Az emberem előbb egy kisebb szobába vitt, nyilván volt valami gyanúja, hogy velem másképp kell bánnia, mint a többiekkel, de megnyugtatták, hogy csak vigyen be közébük. Egy nagyobb terembe kerültem, amelynek a fala mellett sublótforma szekrények húzódtak végig. A szekrényeken a falnak fordulva diákok álltak, közvetlenül a szekrény előtt meg, szintén a fal fele, nyolc-tíz civil. Engem Féja mellé állítottak, télikabátban volt, feje lehorgasztva, s a felső ajka, mintha megnyúlt volna, egész sajátságosan rángatózott. [...] Engem a legjobban az a katona nyugtalanított, aki a szomszéd szobából, ahol a kihallgatások folytak, ki-be járt, s fegyver is volt nála. Ezek a fal fele fordított emberek s az ő pisztolya a sokat emlegetett tarkólövést juttatták eszembe. A diákok végül is a hadijog idején lázítottak, minket pedig egy kalap alá vettek velük. A kezem ott volt a zsebemben a mérgen, de egy tarkólövés talán még egyszerűbb is...18 Végül Némethet egy rövid beszélgetés után szabadon engedték. Igaz, állandó feszültségek közepette élt ezt követően is. 1945. augusztus 16-án írta Illyés Gyulának: „Az én életem ugyanúgy folyt március óta, mint az együtt töltött hetekben tavaly, ugyanazzal a skatulyával a zsebemben.”19 Szeptemberben már Hódmezővásárhelyen tanít majd, veszélyérzete azonban a továbbiakban is működik, nem ok nélkül. Sajtótámadásoknak volt kitéve, Domokos Mátyás a már többször említett írásában idézi Illyés Gyulát, aki a Kabdebó Lórántnak adott interjújában elmondta, 1945 májusától kezdve Szabó Lőrinc, Németh László, Kodolányi ▼ 16 Uo. 17 „Az író – vállalkozás”, i. h. 259. 18 Németh László: Magam helyett – Vásárhelyi évek, in: Németh László: Homályból homályba, II. Magvető és Szépirodalmi Kiadó, 1977, 15–17. 19 Németh László levele Illyés Gyulának, 1945. augusztus 16. In: Németh László élete levelekben, i. h. 455.
