Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 1. szám - Varga Réka: Determinált példázatok (A halál kilovagolt Perzsiából a középkori látomásos irodalmak párhuzamában)
72 Bár mint az már említésre került, a középkori víziók leírásai nagyon vegyes forrásokból táplálkoznak, ennek ellenére ezeket a meglehetősen idegennek ható pogány mitológiai elemeket is a keresztény értékrend szolgálatába állítják legendákban. A bibliai tanítás, mint az örök érvényű keretrendszer, érvényesül mögöttük, minden más, amit emellett magukba olvasztanak, pusztán adalék ennek elmélyítéséhez. Ezzel szemben a Perzsia víziói zömével korabeli reklám és szociofotók ekphrasisai.11 A sajtótermékek a Szentírással szemben romlékony, pillanatnyi használatra hivatott produktumok, melyek a jelen idejű valóságból táplálkoznak. Nem az örök érvényűt, a megmásíthatatlant, a mindenkori súlypontot hordozzák magukban, mint a Biblia a középkor eszményében. A modern kor emberének már nem áll rendelkezésére semmiféle szentírás, csak a pillanatban kifeszített, romlékony jelen, melynek borzalmát bizonyítja, hogy a középkori látomások pokolleírásaival több ponton is rokoníthatók Hajnóczy rémképei. A nő, mint a sátáni megkísértés figurája, archetipikus. Hajnóczy rémképeinek rendszeres szereplői ezek a nőalakok. Krizsafián Györgyöt és Tar Lőrincet éppúgy megkísértik ezek a figurák, méghozzá hibrid, démoni alakjukban. Az ördög a harmadik látomásban asszonyalakban mutatkozik: A hölgyektől kísért asszony nagyon szép arcú és csinos volt, csodálatos ruhában – ugyanis a legfinomabb és legdrágább skarlátruhába öltözött – fején gyönyörű, különféle drágakövekkel ékesített korona. Mikor György közeledett hozzá, nagyon szépnek látta, hozzá hasonlót még nem látott életében; mikor azonban lábára pillantott, észrevette, hogy egyik lába olyan, mint az ököré, a másik, mint egy lóláb.12 A Perzsia rémképeinek nőalakjai azonosíthatók Mária alakjával, ám nem olyan egyértelmű módon, mint a Jézus menyasszonya esetében. Azonban a nevezett műben szereplő perverz Mária-ábrázolások ihletforrása ugyanabból a hagyatékban megtalálható sajtófotó-gyűjteményből került ki, így a párhuzam még adekvátabb. Annál is inkább, hogy Mária a Jézus menyasszonyában rendszerint álmokban bukkan fel. Álom és vízió értelemszerűen rokonítható, így egy rövid kitérőt érdemel az idézett mű. Tar Lőrinc és Krizsafián György látomásaiban közös vonás, hogy a megkísértő démonok szentek alakjában jelennek meg a lovagok előtt, így próbálván meg▼ 11 Hajnóczy a könyvtárban – A kékből kell kiindulni... = Németh Gábor, A józanság révülete, szerk. Cserjés Katalin, Hoványi Márton, Nagy Tamás, Hódmezővásárhely-Szegedi Kép-Szöveg Testvérület, Szeged, 2016, 153–163. 12 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók = Krizsafián György látomásai. Magyar ritkaságok, szerk. Bella György, V. Kovács Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 64.
