Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)
58 körből válassza ki a díjazottakat, rájuk helyezve annak felelősségét, hogy az adott történelmi pillanatban elfogadják-e a díjat. Németh Lászlónak az Égető Eszter és a Galilei című munkáira hivatkozva ítélték oda a Kossuth-díjat, ő ezt nem utasította vissza, de személyesen nem vette át. Betegségére hivatkozva felesége jelezte, hogy férje, bár felutazik Budapestre, de az ünnepségen nem tud részt venni. Az író az átadás időpontjában Judit lánya lakásán volt, hogy ne találhassák meg, még később sem tartózkodtak otthon, Németh még ekkor is retorzióktól tartott. Távollétét magyarázandó rövid, de a protokollárisnál erősebb leveket írt Kállai Gyulának (aki akkor művelődésügyi miniszter volt): „Azt hiszem, megérti, hogy azt a feszültséget, amely a kormány és az írótársadalom nagy része közt fennáll, az én beteg testem érzi ma legjobban, s minden vágyam, hogy ez a feszültség enyhüljön, s az én állapotom könnyebbedést nyerjen.”32 Még március 14-én levélben tájékoztatta Basch Lórántot, hogy a díjjal járó pénzösszeget, ötvenezer forintot ügyvédi letétbe helyezi nála. „Ismered anyagi ügyeimet; tudod, hogy könyveim megjelenése olyan jövedelmet biztosított az elmúlt esztendőben, hogy nem tartanám illőnek, ha Kossuth-díjamat a magam céljára használnám fel. Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy annak a városnak juttatom vissza, amelynek szerető oltalmában megjutalmazott munkáim keletkeztek.”33 Németh egyébként más pénzeket is tartott Basch Lórántnál, azzal az üldözöttek családtagjait támogatták. Döntéséről, arról, hogy a pénzösszeget a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumnak ajánlja fel, március 16-án írott levelében volt tanártársát, Sipka Sándornét tájékoztatta.34 Megjegyzendő, hogy a különböző történések ekkor is egy időben történtek meg, jó egy hónappal a Kossuth-díjak osztása után, 1957. április 20-án példának okáért letartóztatták Déry Tibort, ezt követően kezdetét vette az íróperek előkészítése, annyi más per mellett.35 A Kossuth-díjak odaítélését a politikai hatalom nyilvánvalóan a díjazottak, rajtuk keresztül pedig a szélesebb közvélemény megnyerésére akarta kihasználni. Egyfajta csapdát állított fel, hiszen a díj visszautasítása nyílt szembefordulást jelentett volna, az elfogadását pedig a közvélemény megalkuvásnak tartotta. Ennek kapcsán Tabajdi Gábor a következőket írja: „Miként arról a különböző jelentések beszámoltak, a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa egykori vezetőjének (Kodály Zoltánnak), valamint a forradalom napjaiban nyilatkozó Németh Lászlónak az elismerése egyértelmű zavart okozott a velük rokonszenvezők körében is.” Ugyancsak Tabajdi Gábor ír arról, hogy később, a megtorlások felerősödé▼ 32 Az elküldött levél fogalmazványa: In: Németh László élete levelekben, I. ih.: 438–439. 33 Uo.: 439. 34 Uo.: 440–441. 35 Vö.: Standeisky Éva: Írók és hatalom, ih.: 248. és 303–361.
