Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 5. szám - Keresztes Dóra grafikái
90 A Világnak virága... áll közelebb Keresztes Dóra többi animációjához; a kozmikus teljesség motívumai lebegésszerű műben jelennek meg, melynek képi világa az alkotó egyik könyvillusztrációjának (Nagy Gáspár: Amíg fölragyog a jászol, 2001) stílusát, elemeit gondolja tovább – áttűnéses képváltások, metamorfózisok és halmozott körmozgások alkalmazásával. Szó szerint különleges színfolt benne a kék hátterek/alapok vibráló hatású fodrozódása. Az Eszterlánc nem csupán a Világnak virága, virágnak világához képest kínál „különutas” megoldásokat, de kilép a grafikus animáció kereteiből, s formailag különül el: papírkivágásos animációt használó alkotás. Ez önmagában is különlegessé avatja az életműben, kivált ha figyelembe vesszük, hogy ez lemondással járt a Keresztes-stílus legalapvetőbb elemeinek egyikéről, az átváltozásokról (igaz, a képelemek sűrű váltogatása sok mindent felidéz-megőriz a metamorfózisok vizuális hatásából). Eltűntek a körmozgások is, pontosabban néhány köríves mozgásalakzatra redukálódtak – helyettük többféle irányú vízszintes és függőleges mozgások szervezik a képfolyamot. Merthogy az Eszterlánc esetében is képfolyamról beszélhetünk, vizuálisan a színekben pompázó képkavalkád kapcsolja a legszorosabban a tipikusabb Keresztes-animációkhoz a művet: a többnyire gyorsan váltakozó képsorok afféle füzér-, vagy inkább láncszerűen következnek egymásra-egymásból (egy-egy képelem vezet át a következő „jelenetbe”), az eltérő ritmusú és hangvételű gyermekmondókák hangjával kísérve. Az Eszterlánc végső soron egyszerre viszi tovább és transzponálja egy külön bejáratú vizuális kifejezésmódba az alkotó megszokott stílusvilágát. Azt a világot, amely úgy egyedi, összetéveszthetetlenül saját, hogy univerzális témákkal, archetipikus képzetekkel fonódik össze elválaszthatatlanul, sőt az egyénített kifejezésmód voltaképpen azokon alapul. Keresztes Dóra tíz animációs rövidfilmje23 a magyar animáció – és tágabban: mozgóképművészet – utóbbi fél évszázadának varázslatos fejezete. De nem magányos sziget, mert sok szállal kötődik – a fentebb alkalmilag jelzetteken túl – más alkotókhoz és poétikákhoz is. A mese és a költészet mint alapvető vonatkoztatási pontok, s nem utolsósorban, Weöres Sándor ihlető lírája, vagy éppen az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött archaikus népi imádságok felhasználása például párhuzamot teremt a – stílusvilágában s kiváltképpen formakészletében egészen más utakon járó – Horváth Mária életművével.24 Az átváltozások megkülönböztetett használata olyan alkotókkal utalja egy sorba Keresztes Dóra munkásságát, mint Orosz István mellett például Kovásznai György, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Varga Csaba, ▼ 23 Keresztes Dóra közreműködött Reisenbüchler Sándor több animációjában is: Isten veled, kis sziget! (1987); Zöld intelmek minden napra (1992); Ecotopia (1995). Valamint animációs képsorokat készített Weöres Sándor a Holdbéli csónakosának 2003-as színreviteléhez (Nemzeti Színház), melynek látványtervezője is volt. 24 Vö. Varga Zoltán: Álmok és rítusok szövedéke. Horváth Mária animációs rövidfilmjei. Filmvilág 2018/6. 14–17.; Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film. Budapest: MMA Kiadó, 2019. 255–274.
