Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 5. szám - Sümegi György: Nagy Istvánról – két tételben
54 tanulmányát17 – ő özv. Nagy Istvánnétól kért adatot erre vonatkozóan – veszik alapul. „Két éven át tanítóskodott Homokmégyen. Sokat rajzolt, s ez első próbálkozásait az iskola falaira, folyosóira függesztette föl. Egyszer Keleti Gusztáv látogatta meg az iskolát, csodálkozott a különös folyosókon, azután ezt a tanácsot adta a fiatal tanítónak: azonnal csomagoljon, és jöjjön Pestre a Mintarajziskolába. Nagy István otthagyta az iskolát.”18 Hans Loew igyekszik pontosítani egy-két Homokmégyhez köthető momentumot: „Tanítói munkája mellett egyre nagyobb odaadással rajzol. Feltehető, hogy hatással volt rá a Kalocsán élő népi ihletésű festőművész, Lacza Endre tanítványainak köre. [...] Keleti Gusztáv a homokmégyi iskolában tett látogatása alkalmával meglepetve fedezi fel néhány rajzát az iskola folyosóján.”19 Keleti a Mintarajziskolába való tanulást javasolja Nagy Istvánnak, aki „elhatározza, hogy festőművész lesz” – jelenti ki Hans Loew. Ő nóvumként veti föl Lacza Endre (1815 k.–1882) festőművész nevét, aki az 1830-as évek végétől rajztanító Kalocsán, a Pesti Műegyletben arcképeket és bibliai jelenteket (pl. József és Putifárné) állított ki.20 Néhány arcképe megfordult aukciókon,21 és gyűjteménybe22 is került, de ezek semmiféle „népi ihletést” nem árulnak el, csupán a korszak, a biedermeier aprólékos, minden részletre figyelő festői fölfogását példázzák. Mivel Kalocsa város képzőművészet-történetéről számításba vehető művészettörténeti kutatásra nem támaszkodhattam, így Hans Loew megfogalmazása, miszerint Nagy Istvánra hatott Lacza Endre „tanítványainak köre”, pillanatnyilag nem értelmezhető hipotézis. Lacza Endre alkotói tevékenységéről is alig-alig találni egy-két adatot, a tanítványainak köréről pedig semmit. Pap Gábor művészettörténész Nagy István művészetének első nagyobb korszakáról írt egyetemi szakdolgozatában, 1962-ben ugyancsak Radocsayhoz fordult, s még idézte is a legfontosabb homokmégyi adatokat. Ám ő elsőként kiemeli Nagy István önképzésének a fontosságát, amely a tanítóskodása idején Homokmégyen is megnyilvánul.23 Ugyanő a kismonográfiájában megemlíti, hogy kolozsvári tanítóképzősként fekete szénrajzaiból „a legjobbakat felküldi Pestre, az egyik nagy ▼ 17 Radocsay Dénes: Emlékezés Nagy Istvánra 1873–1937 Szépművészet, 1943 december, IV. évf. 12. sz. 239–244. 18 Tartalmilag ugyanezt írta Nagy István életrajzában Lóránth László, aki ugyancsak özv. Nagy Istvánnétól kapott adatokra hivatkozik. Lóránth László–Sümegi György: Nagy István. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007. 12. 19 Hans Loew: Nagy István festészetének kezdetei. Korunk, 1958. február, 17. évf. 2. sz. 226-234. 20 Művészeti Lexikon III. Főszerk.: Zádor Anna és Genthon István. Bp., 1967. 8. 21 Lacza Endre: Katonatiszt portréja, 1850, vászon, olaj, 22,5×175, cm, j. j. l.: Lacza 1850. Régi mesterek és 19. századi festmények, Nagyházi Galéria és Aukciósház, Bp., 2002. 04. 16., Lacza Endre: Széchenyi István portréja, 1860, vászon, olaj, 71,5×57,5 cm, j. j. l.: Lacza, a hátoldalán: festette Lacza Endre 1860-ban Einsle bécsi festőművész eredetije után. Nagyházi Galéria és Aukciósház, Bp., aukció: 2019. 05. 28. 22 Lacza Endre: Férfi arckép, 1852, vászon, olaj, 63×51 cm, ltsz.: 56. 180 Szentes András: A Csapó-kúria és a szekszárdi képtár. Szekszárd, 1991. 44., Gróf Nádasdy Ferenc érsek portréja a kalocsai érseki kastélyban. 23 Pap Gábor: Nagy István pályakezdése. Egyetemi szakdolgozat. ELTE BTK Művészettörténeti Tanszék, 1962. március 31. In: Pap Gábor: A népdal forrásvidékén. A százötven éves Nagy István nyomában. Bp., 2022. 23–24.
