Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 4. szám - Lengyel András: Kuplé és „mágia” (Az észlelés kognitív szerepeinek művelődéstörténetéhez)
leiket „vendégként” tartották meg. Előbb a Belvárosi Kávéházban, majd a Fészek Klubban. 1929/30-ban még a Belvárosiban működtek. A Kabos Gyula tiszteletére rendezett, afféle taggá avató bankettjükre még a kávéház különtermében került sor (vö. 8 Órai Újság 1929. jún. 12. 8.), s a MAME „klubhelyisége” még 1930 decemberében is a Belvárosi Kávéházban volt (vö. BH, 1930. dec. 21. 11.). Működésük színhelyét valamikor ezt követően tették át a Fészekbe. Utóbb viszont székhelyük már mindvégig ott maradt. 1934 márciusában például ott rendezték meg nagy, demonstratív s eleve nyilvánosságnak szánt bemutatkozásukat - 246 vendég előtt, a nézők között számos úgynevezett előkelőséggel, így a királyi főherceggel és feleségével is (vö. Újság, 1934. márc. 17. 8., Újság, 1934. márc. 20. 6., PN, 1934. márc. 20. 9.). Ezt a helyszínt dokumentálja 1936-ból, 1937-ből, 1938-ból és 1939-ből is egy sor adat (vö. pl. PH, 1936. dec. 6.10., Magyarország, 1937. dec. 27. 8., Újság, 1938. aug. 7. 6., Képes Vasárnap, 1939. aug. 23.12.13.). A rendelkezésükre álló infrastruktúra csak hozzávetőlegesen mérhető föl. A Belvárosi Kávéházban inkább csak vacsorázgatások, beszélgetések, kis közönségű bemutatók, azaz afféle kedélyes klubélet zajlott, a Fészekben azonban emellett már igazi színpad, könyvtár, szertár és plakátgyűjtemény is helyet kapott. Színpadukat egy 1936-os leírás így jellemzi: „Egyszerű dobogó, a háttérben fekete bársony spanyolfal, ennyi az egész. Amennyiben hangulatfokozó muzsika kell, ott a gramofon. És mégis, szemkápráztató és hihetetlen micsoda mutatványokat látunk.” (PH, 1936. dec. 6. 10.) A rendelkezésükre álló infrastruktúrát, lehetőségeiket egy 1939-es leírás már valamivel részletesebben mutatja be. Az amatőr mágusok „időnként összegyűlnek egy művészklub helyiségében”, írja az egykori tudósító, „és ott saját színpadjukon, fényszórójuk hatás- és hangulatvilágításánál, hanglemez zenék kíséretével, zártkörű előadás keretében, meghívott közönségnek bemutatják bűvészetüket; a szem- és szellemkápráztató játékot leleményükkel és kézügyességükkel” (Képes Vasárnap, 1939. aug. 23. 12.). „A pesti mágusok előadásaikon nem egyszer bemutatják régi bűvészek mutatványait és az ilyen alkalmakkor magukra veszik a múlt századi mester maszkját, jelmezét.” Ezt azért tehetik, mert „egyúttal kultúrhistorikusok is és szorgalmas muzeális célú gyűjtésük folyton gazdagodó anyaga elénk tárja a magyarországi bűvészet múltját is”. Gyűjtésük a tárgyi és dokumentumanyagra egyaránt kiterjedt. A MAME őrizte például a 19. század nevezetes „mágusának”, Vanek Józsefnek nagy karriert befutott „lefejezőgépét”. De, mondja az egykori tudósító, van „az egyesületnek kevésbé borzongató emléke is, például bűvészek falragaszai, érmei” stb. is. „A MAME könyvtára - csupa bűvészetről, mágiáról szóló könyv! - 500 kötet. Köztük nem egy ritka, úgynevezett »lakatos« könyv is, amely a mágusok legféltettebb, »hét lakat alatt őrzött« titkait foglalja egybe. Az egyesület nyolc külföldi folyóiratot járat” - persze, ezek is a bűvészet köréből valók (Képes Vasárnap, 1939. aug. 23. 13.). 43
