Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 4. szám - Lengyel András: Kuplé és „mágia” (Az észlelés kognitív szerepeinek művelődéstörténetéhez)
colta végig Fedák Sári és Rátkai Márton, s adaptációjából rövid idő alatt számos gramofonlemez-fölvétel is készült - különböző művészek előadásában.) A jelek szerint Weiner egy széles körben is jól fogyasztható, populáris „Gesamtkunstwerk ” képviselője volt. Ennek a sokrétű fogékonyságnak egyik érdekes vetülete (és árulkodó tünete), hogy a „doktor úr” (mert eredeti képzettsége és foglalkozása szerint Weiner jogi doktor, ügyvéd volt) amatőr mágus (bűvész) is lett. Nem ebből élt, számára ez „csak” szórakozás, privát szenvedély volt; de a „klub” nemzetközileg is jegyzett tagjaként tartották számon. S érdeklődése a világégés idején egyre inkább e terület felé vitte. Nem lehetetlen, hogy az illúziókreálásnak e formáját már vállalhatóbbnak vélte. Ambíciójának ez az ága mindenesetre már igen korán jelt adott magáról. Árulkodó tény, hogy 1907 októberében, az újságíróknak a New York Kávéházban tartott „kabarét” estjén, a sok illusztris föllépő társaságában ő is többféle szerepben mutatta meg magát, tehetségét. Saját szerzeményét, kupléját Medgyaszay Vilma adta elő - nagy sikerrel (ezek „franciának hangzó sanzonok” voltak, magyarul), maga Weiner pedig bűvészkedett és énekelt. „Weiner István dr., aki Nervey névvel szokott kuplékat írni, mint műkedvelő bűvész és kupléénekes mutatkozott be” - írta róla a Budapesti Hírlap 1907. október 24Ú száma. (Sok mindent elárul erről az estről, hogy közvetlenül Weiner előtt „Kacsóh Pongrác egy kuruc nótát és egy francia dalt énekelt. Nagy Endre gyors karikatúrákat rajzolt.” Közvetlenül utána pedig Jakobi Viktor volt „kifogyhatatlan [...] a finom zenei ötletekben”. De ekkor föllépett Lehár is, s szinte mindenki, aki számított.) S hogy ezt a bűvészkedést nem csak egy alkalmi ötlet, egy múló pillanat szüL te, mutatja a tény, hogy Weiner utóbb, a megalakulástól az amatőr mágusok szűk körű, exkluzív klubjának is illusztris tagja volt. Közöttük mozgott egészen haláláig. Ez a bűvészegyesület önmagában Weinertől függetlenül is megér egy futó pillantást. Története rejt magában némi, több nézőpontból is értelmezésre váró tanulságot. 3 Mi volt ez az egyesület? A MAME, azaz a Magyar Amatőr Mágusok Egyesülete. Nem teljesen ismeretlen szervezet ez, a történeti kutatás alkalmilag már szólt róla, van némi egykorú irodalma is, de magát az egyesületet a bűvészkedés köré vetített titokzatosság homálya eltakarja. A kuriozitás körén belül tartja. Pedig sokféle tanulság rejlik létében, szerepében. Rövid, tömör meghatározása már a Révai Nagy Lexikon egyik pótkötetében, 1935'ben megszületett: „Magyar Amatőr Mágusok Egyesülete, 1924. alakult. Székhelye Budapest. Célja a bűvészet magyarországi művelőit és barátait egyesületbe tömö37
