Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 4. szám - Murányi Sándor Olivér: Békelovas (Első fejezet)

atya bevitt minket a könyvtárba, ahol a nagy vendégkönyvben megnézhettük Hitler, Kennedy elnök, Teréz anya és három pápa, 11. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc kézírását. Ferences barátomat, Csaba testvért Felkérte, hogy ő is írjon a könyvbe. A Teréz anya melletti oldalt kapta. Kérte, ne csak ő, hanem mindany­­nyian írjuk alá. Az általa celebrált magyar nyelvű misén Levi Salve Reginát, majd Mozartot énekelt. Jómagam a szentleckét olvastam fel. Ugyanúgy izgultam, mint gyerekkori székelyudvarhelyi ministrálásaimkor Márton Áron püspök egykori tanácsadójánál, a ferences jogász Gurzó Anaklét atya előtt, aki minden alkalom­­mai előre elgyakoroltatta velem a felolvasandó szöveget. A szép szertartást közös vacsora követte, majd a várakozás a többi lovasra, valamint a két lóhordozóra, amelyek hozták Biatorbágyról a négy lovat, akik mind a négyen két évben egymás után tettek meg kétezer-kétezer kilométert Kazahsztánban. Most közel hatszáz kilométer várt rájuk. Sejtettem: nem őket próbálja meg majd az út, hanem minket, lovasokat. Csaba testvér két árva nevelt gyereke is velünk volt most. Mindketten nevelőkként dolgoztak már, fejenként negyven-negyven árvát neveltek. Sokáig nem örülhettünk egymásnak: telefonhívás jött Gyergyóból: Zalán, az egyik tizenéves árva nagyon súlyos motorbalesetet szenvedett. Levivel meggyőztük a két nevelőt, hogy azonnal közöljék a hírt ferences barátunkkal, aki épp a Fekete Madonna szobra előtt vett részt a közös esti imán. Amikor megszólították, fejét oldalra fordította, és csak ennyit mondott halkan: - Fiúk, ugye baj van? Aznap éjjel le sem hunytam a szemem. Hajnaltájban megérkeztek a lószállítók. Ahogy virradt, azonnal készülni kellett a templom melletti térre áldásadásra. Ekkor kaptam kezembe Vándor kantárszárát. A kialvatlanságtól félni kezdtem, pánik tört rám. Mi lesz, ha már az áldásosztás alatt leesek róla? Az állat is látha­tóan ideges volt, ezért az egyik nevelő, aki hetedik éve tartja a Székely Vágtán a huszárvetélkedő első helyét, kivette kezemből a kantárszárat, felült rá, és próbálta megnyugtatni. Az áldásnál, amelyen nagy meglepetésünkre a lengyel állami televí­zió stábja is megjelent, már nekem kellett rajta ülni. Levi Kodályt énekelt. Kértem Csaba testvért, húzza fejébe a ferences csuklyát, mert nekem így tetszik legjobban a szerzetesruha, majd fogja meg kezemet, mielőtt elindulok. Gyalogos és lovas, ő földről, én lóhátról egymás kezét fogtuk, majd leugrottam a lóról, hogy még egyszer átöleljem, és elköszönjek tőle, mielőtt hazaindul. - Aztán nehogy leess - mosoly­gott rám. - Bízz bennem. Velem nem döglött lóra fogadtál - húztam ki magam. Pár pillanat múlva velem együtt a négy lovas ügetni kezdett Czçstochowâbol a rakétákkal, repülőkkel és tankokkal dúló háború irányába. 32

Next

/
Thumbnails
Contents