Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 3. szám - Csenki Nikolett: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” (A Megáll az idő történelmi kontextusáról)
kezetes kijelentés, amellyel azóta szállóigeként találkozhatunk a közbeszédben: „Jó, hát akkor itt fogunk élni.”13 13 De nemcsak a mondat erős, hanem a háromszög kompozíciót mutató, tablószerű kép is. Évát és a fiúkat az ablak keresztfája választja ketté: felül az anya, alul a két fiú, amely így pontosan érzékelteti a hierarchikus viszonyt. Majd kiszínesedik a kép, eltelik hét év, a gyerekek felnőnek, és aztán ők is a keresztfa fölé emelkednek. A két generáció, így anya és a fiúk között eltúnik a választóvonal, mindannyian a kor kiszolgáltatott kisembereivé válnak. 14 Almási Miklós, „Megáll a gyorsuló idő... Még egyszer Gothár Péter filmjéről”, Filmkultúra: filmelméleti és filmművészeti szemle 24, 1. sz. (1983): 58-66. 15 BiKÁCSY Gergely, „A zárójel felbontása - Gothár Péter: Megáll az idő (1982)”, Filmvilág 25, 9. sz. (1982): 3-6. 16 „Nevem Lovas Endréné Kertész Lívia, a gúnynevem Malacpofa... ötvennyolc kiló vagyok, férjezett” - mutatkozik be a fiúknak váratlan, tüntető nyíltsággal. Miután Lovas Endréné Kertész Lívia lett az új osztályfőnök, aki a gyerekek iránti bizalommal és közösségvállalással igyekszik elmenni a maximumig. O testesíti meg azt a reformkommunista típust, aki a hatvanas évek konszolidációját, a rendszer „embararcúvá” formálását kívánta megvalósítani. Malacpofa testesítette meg a reformkommunizmust, https://24.hu/kultura/2013/03/ 17/malacpofa-testesitette-meg-a-reformkommunizmust/ A Megáll az idő szereplőinek történetére nem szabad egy az egyben korszakvízi' óként tekinteni, de Köves Dini nevelődése mégis jól szemlélteti a mindennapokat meghatározó létélményt, azt, hogy az illúziók szertefoszlottak, illetve a példaképek és az értékek a csalódás tárgyaivá redukálódtak.14 A film többek között azért is tekinthető hiteles alkotásnak, mert az ifjúsági kultúrát és/vagy ellenkultúrát sem emeli piedesztálra; olyannak láttatja, amilyen az valójában volt. Dini számára a példaképnek tekinthető figurák között ott lehetnének a szülők, a tanárok, vagy saját nemzedéktársai, csakhogy a Megáll az idő épp az irányadó figurákban való csalódást, illetve a róluk való leválás történeteit mutatja be. Dini nem képes a környezetében élőkkel tartani. Köves István, Dini apja a forradalom bukása után először Ausztriába, majd onnan Amerikába menekül, miközben a családját itt' hon hagyja. A magára hagyott anya mindent megtesz annak érdekében, hogy fiait taníttassa. Bodor, Éva új férje - és egyúttal a pótapa - elveit feladva és/vagy feledve, de mindenesetre próbál beilleszkedni a megváltozott környezetbe. E két taktika, azaz a kilépés és a megalkuvás Dini közvetlen környezetében is tetten érhető: Pierre, a negyedikes gimnazista, akit Dini állandóan bámul, hiszen ő egy személyben képviseli a hatalom és a szürke senkik ellenzékét, aki aztán (akár az apa) lelép Amerikába; Dini bátyja, Gábor pedig barátok és barátnők között egyem súlyozik, aki aztán mindent felad, csakhogy bekerüljön az egyetemre. Dini nem lép le Pierre'tel (hanem inkább összejön Szukics Magdával), miközben látványos megalkuvásra nem kényszerül.15 Számomra a legérdekesebb jelenet az, amikor Dinit Malacpofa16 kemény sza' vakkal illeti. Mindezt az anyja előtt teszi meg, és e momentum annak fényében még inkább pikánsabbá válik, hogy 1967 szilveszterén Malacpofáról is kiderül, hogy nem az ötvenes években tönkrement férjtől, hanem a puha diktatúra sunyi erőszakosságát képviselő igazgatóhelyettestől, Rajnáktól születik gyereke - így példázva azt, hogy az addig mértékadónak tekintett szereplők miként korrumpá' 77
