Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 3. szám - Csenki Nikolett: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” (A Megáll az idő történelmi kontextusáról)
forradalmakhoz” vezetett el: az autoritárius rendszerek demokráciába való átme' netét.8 Az aczéli kultúrpolitika informális tanácsadói testületének oszlopos tagja volt Király István, 2017-bcn megjelent, a Magvető által kiadott naplójában (Napló ipyú-ipóp) is szó esik Gothár filmjéről. E könyv kuriózumát nem mellesleg az jelem ti, hogy a kötet végére illesztett vázlatos pályakép szerzője, Babus Antal szerint a Kádár'korszak bennfentesei közül Király az egyetlen, aki ilyen részletes naplót hagyott maga után. Ráadásul a krónika gerincét az Aczél Györggyel való „vívódó” kapcsolata szolgáltatja: „3) Mivel a művészet szerintem az elvont értékek világa: mellékessé lesz számomra annak konkrét valóságtartalma: a hatvanas évek rajza. A [Megáll az idő című] film szerint 1956 után a tömegek korrumpálása ment végbe. - Szerintem a valóság hiteles rajza, a benne lévő bírálat elgondolkodtató. Az, hogy a materiális fejlődéssel, a civilizatorikus növekedéssel a morális növekedés nem áll egyensúlyban. Ez szerintem hiteles valóságkép. Épp ezért szeretem a filmet. - Ha a bírálatot ad abszurdum viszem, ellenforradalmi tartalmúnak tüntetem fel: akkor a filmet -sa bírálatot is - el kell utasítanom. 4) A film főhőse: a kivonuló, s nem a cselekvő - ez nem eszményít' hető: nem a »minőségvágy« a fő hajtóereje. Én eszményítem. - Nem eszményítem, csupán megbecsülöm. így elfogadom a benne feltörő kritikát. S ez az elfogadott kritika aktivizál. Az aktivitás nem a műal' kotásban kell hogy legyen, nem annak hőseiben - hanem hatásában. Ha a műalkotás hőseitől kívánom meg ezt: az egész világirodalom, mint cselekvésellenes, elutasítható.”9 A film Nálunk, a Megáll az idő készítésének idején, a nyolcvanas években jelentkezett elő' szőr az ötveneS'hatvanas évtizedek iránti nosztalgikus vágy. Gothár Péter filmje azonban nem kritikátlanul nyúl a bemutatott korszakhoz, mert a hatvanas évek történései, a filmben megidézett miliő idealizálástól és legendáktól mentesen kerül terítékre. Gothár tulajdonképpen azt mutatja meg a néző számára, hogy a fórra' dalom leverése utáni évek mindennapjaira milyen mértékben nyomta rá bélyegét ▼ 8 S zénási Éva, „Európaizált Balkán - balkanizált Európa? A közép-kelet-európai rendszerváltás tipológiája a frankofon politikai irodalomban”, Tiszatáj 49, 11. sz. (1995): 80-86. 9 K irály István, Napló 1956-1989 (Budapest: Magvető, 2017), 455. 75
