Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 3. szám - Csenki Nikolett: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” (A Megáll az idő történelmi kontextusáról)

Csenki Nikolett „Jó, hót akkor itt fogunk élni” A Megáll az idő történelmi kontextusáról A Gothár Péter és Bereményi Géza által jegyzett Megáll az idő napjainkra a magyar filmgyártás egyik ikonikus darabjává vált. A filmben 1556 traumája csapódik le: a meg­torlás, a Nyugatra menekvés, a fiatalok elveszettségérzése, a mindennapokban megbú­jó rendszerellenesség. Mindezek mellett pedig coming of age jellegű, azaz a felnőtté válás folyamatait bemutató műként is interpretálható ez a mű, mivel a felnövekedést tematizáló alkotások velejárója az a változás, amelyik a Megáll az időben hangsúlyosan szerepet kap, igaz, negatív előjellel, hiszen a felnőttiét a kádári érában egyet jelentett a kompromisszumok meghozatalának időszakával.1 1 Vigh Martin, Az idő visszafordul - Megáll az idő (film), https://apokrifonline.com/2o22/o8/o4/az-ido-visszafordul-megall-az­­ido-film/ 2 Az alábbi linken elérhetők a hozzászólások: https://bitdy/guLOiOP 3 Zöldi László, „A hét filmjei: Megáll az idő”, Népszabadság, 1982. szeptember 16., 7. A filmtörténeti-kulturális értelmezések a filmmel kapcsolatban leggyakrabban azt hangsúlyozzák, hogy benne a hatvanas évek kádári Magyarországának illúziómentes, illetve az értelmiségi perspektíváról leváló bemutatása elevenedik meg. Azaz a Megáll az időt nem a cselekménye, hanem a bemutatott korszak hangulatának hiteles vissza­adása és bátor szókimondása teszi felejthetetlenné. A nosztalgia érzését a Port.hu fil ­mes oldal hozzászólásai is alátámasztják; Gothár filmje sok néző számára a Kádár-éra különös atmoszféráját hitelesen megjelenítő műként artikulálódik: „[N]em igazán tudok hozzászólni úgy, ahogy azt elvárná az ember, mert az érzéseket, amelyeket a film váltott ki belőlem, nem tudom leírni.. ő2 A filmmel a Népszabadságban megjelent kritika a rezsim akkori elvárásainak meg­felelően foglalkozott. A lap a hatvanas években elkezdődő reformokat hangsúlyozta, amelyeknek köszönhetően az 1556 után felnövő generáció „megtanulta, mert meg kel­lett tanulnia, hogy nem egy válasz van, amit mások diktálnak, hanem - a maga mun­kahelyén, a maga kisszerű körülményei közepette - neki kell válaszolnia a kihívásra, és választania a lehetséges feltételek közül.”3 73

Next

/
Thumbnails
Contents