Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 3. szám - Fried István: „Csatázok verseimmel…”

Foly a lemenő nap vére, Violaszín hegyek tetejére (...)

Mért jár a nap keletről nyugatra? Ha nap volnék, nem járnék én arra, Nyugatról járnék én kelet felé, Mert a legszebb lyány ott keleten él.

(A fenséges körébe sorolható sorok a népies tónusba csapnak át, így kétféle hangnem komponálódik, míg végérvényessé válik, hogy a véres/vörös-violaszín ellentét pusztán hangulati előkészület ahhoz, hogy a lírai én érzésvilágát egy akár túlzásnak nevezhető, de az előadásba jól illesztett feltételezéssel teljesítse ki,20

a fenségesből az egyszerűbe jutva el.

20 A kelet felé - keleten él anagrammatikus játéka már a virtuóz nyelvhasználat költőjét engedi láttatni.

Az 1848-as versektől e téren nemigen várhatunk meglepetéseket. A versek egy része kommentálja, minősíti, értékeli az eseményeket. Olyan költői formát keres és talál a forradalmat kísérő megszólalásnak, amely részint egyeztethető egy közösséginek hirdetett nézőponttal, részint meghatározni kívánja, miként tekintsék, ami történt (vagy azt, aminek történnie kellett volna). A versek egy másik csoportja a harcra hívás, a lelkesítés feladatát vállalja, nemegyszer harci indulónak szánt alakzatban. Minek következtében egyfelől épít a saját költészetből már ismertként feltételezett szókincsre, képekre, a színszimbolika általános elfogadott köznyelvi fordítására, másfelől olyan szituációt vázol föl, mely kevésbé összetettségével, inkább az eseményekből következő érveléssel alapozza meg a versek felhívási struktúráját. Az Ismét magyar lett a magyar jól példázza a költői célkitűzést, olyan helyzetrajzzal szolgálva, mely úgy teszi félreérthetetlenné a (költői) beszédet, hogy ehhez egy kézenfekvőnek elgondolt párhuzam segítségével nyilvánít ki érzelmet és gondolatot.

Ismét magyar lett a magyar, Kardot ragad kezébe.

Kardján a napsugár ragyog S a bátorság szemébe.

A személyiség és a szabadság jelképévé emelt tárgy (másutt: Fényesebb a láncnál a kard), valamint a kéz-szem (cselekvés-látás) parallelizmusát erősíti. A megidézett Nap fénye vetül rá, ahogy a személyiséget az egyetlen, de annál beszédesebb attribútum, a bátorság karakterizálja. Mindkettő a korábbi fény/világosság szimbolika 56