Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Major László: Elek Tibor: Szerelmem, Erdély
Major Laszlo Elek Tibor: Szerelmem, Erdély A szerző munkássága ezer szállal kapcsolódik a magyar kultúrához. Miközben kritikáiban, esszéiben és tanulmányaiban több évtizede osztja meg gondolatait a kortárs magyar literatúráról, jelentős irodalomszervező tevékenységet is folytat, a Bárka folyóirat főszerkesztőjeként pedig egy nyitott, befogadó műhellyel gazdagítja a hazai irodalmi életet. Ezenkívül a Gyulai Várszínház igazgatójaként a színházi életnek is aktív alakítója, s bár főként utóbbi feladatköre miatt ma már ritkábban szólal meg irodalomtörténészként és kritikusként, továbbra is jelennek meg kötetei, legutóbb tizennegyedik könyve, a Szerelmem, Erdély. Az Erdélyben születő magyar irodalom pályája kezdete óta a szerző figyelmének középpontjában áll. Ez irányú érdeklődése sok értekezés megírására és több interjú készítésére sarkallta; a különböző hazai és határon túli folyóiratokban megjelent, Erdélyre fókuszáló írásait, beszélgetéseit pedig nem először rendezte kötetbe. Már 2008-ban napvilágot látott különböző műfajú szövegeit tartalmazó válogatása (Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma), amelyben a hetvenes évektől vonta látókörébe az erdélyi magyar irodalmat. 2017-ben megjelent interjúkötetében (Párbeszédben a kortárs „erdélyi” magyar irodalommal) pedig erdélyi költőkkel, írókkal készült dialógusait gyűjtötte egybe, fogódzót kínálva az egyes alkotói pályák, a főbb művek, valamint az erdélyi irodalom egészének és az „erdélyiség” irodalomban betöltött szerepének megértéséhez. Ebbe a vonulatba illeszkedik legújabb, hatvanadik születésnapja alkalmából megjelent könyve, amely az elmúlt mintegy ötven év Erdélyben születő irodalmáról nyújt „laza irodalomtörténeti áttekintést”, helyenként azonban ennél korábbi előzményekre is visszautal. A recenzens több évtized írásaiból tallóz, számos szöveget átvesz a Magatartások és formák című, Csíkszeredái megjelenésű, ezért Magyarországon nehezebben hozzáférhető gyűjteményéből, ugyanakkor több azóta született, formailag változatos textusa (kritika, esszé, eredetileg konferencia-előadásként elhangzó szöveg stb.) is helyet kap a kötetben, valamint három, a szerzővel erdélyi lapokban megjelent beszélgetés is gazdagítja a könyvet. Elek Tibor Székely János munkásságára mindig is kitüntető figyelmet fordított, monográfiája is jelent meg róla (2001, 2011), de doktori disszertációját is a maros vásárhelyi alkotóról írta (2004). Mindemellett színházi szakemberként is törekszik arra, hogy életben tartsa Székely János életművét: a Gyulai Várszínházban 2018-ban Székely János Napokat rendezett, amelynek keretében a Nemzeti Színházzal közösen vitték színpadra a Caligula helytartója című drámát, melyet a nemzeti teátrum azóta is műsorán tart. Ahogyan Elek Tibor egész pályája 108
