Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 2. szám - Jaroslav Hasek: Boszniai szamárhistória; Bogumirov, a szerb pópa és Iszrim mufti kecskéje; A révnél; A Hegyalja lejtőin; A felderítő út (Száz Pál fordításai)

- Ha megtörtént hát megtörtént - szólt közbe Várjak Győző - az egész község látott minket, pont ezért gondolom, hogy a legjobb lesz a szüretet a Nárdycseinél kezdeni.- No nézd a vén kopaszt - szólalt meg a polgármester - nos, Várjak Győző, igazán ott akarsz kezdeni? Tudjuk jól mindannyian, mi okból, te ősz öreg. Amíg mi a szüretre figyelünk, te máris a Nárdycsei házában leszel. Az özvegye már várni fog. Az egész falu tudja.- Micsoda, te kopasz apóka - kiabált Várjak - ki jár az özvegy után, én vagy te? Ki állt mellette az előző éjszaka a kútnál, s ki mondta neki: »Kedves gyermekern«? Igaz,

vagy sem, Burga?

Burga felállt. - Hagyjuk ezt polgármester. Láttalak és kész. A Nárdycsei özvegye egyébként fabatkát sem ér. Bezzeg a Gábory...- Ez egy barom - ordította Gábory -, így meggyanúsítani az embert. Nem vagy te olyan nagy szent Burga. A fiatal Teberekiné után járni Hatvanba, mikor ott szolgált... Vén tata, felnőt fia van...- Szóval így akarsz kibabrálni velem? - szólalt meg a leizzadt Burga. - Mondd csak, Gábory, kitől van az ifjú Zsaharkyné zöld sálja. Maga Zsaharkyné dicsekedett vele a Jánoknak, amikor táncolni akart vele Gödöllőn a Szent István napi ünnepségen.- Én, hogy Gödöllőn voltam? - szólalt meg Jánok. - Burga, te egy nagy mámlasz vagy.

Burga Jánokhoz akarta vágni a poharát, de időben meggondolta magát. Jánok ugyanis legendásan jól értett a pohárvagdosáshoz.- Hagyjuk abba a veszekedést. - Vette magához újra a szót a polgármester látva Gábory, Burga és Várjak vérben forgó szemeit, hiszen eltalálták egymás érzé' kény pontját.- Nem kellett volna kezdegetned, Józsi - kiáltott Várjak a polgármesterre - az egész a te hibád. A vénember mindig is a fiatalasszonyok után mászkál.- Hát mondjon köszönetét! - kiabálta Gábory, akinek már kezdett fejébe szállni a bor. - Különben is csak szégyenbe hozol minket.- Szomszédok - igyekezett terelni az idős Miska, aki mindeddig egy szót sem szólt csak köhögött - nem szép tőletek, veszekedni a szüret előtt. Éppen ma egy hete, hogy tanakodni kezdtünk, hogy hol kezdjünk el szüretelni. - Miska köhögni kezdett.- Nem való ez neked, Miska - mondta erre a polgármester gúnyosan -, ilyen hosszan beszélni.- Misko inkább hallgasson, a tárgyaláson nélküle is folyhat - Jegyezte meg Gábory -, mégis mit csinál? Semmit. Köhög, nyafog, aztán végül megszólal: »Szomszédok, nem szép tőletek...«

Mind nevetni kezdtek, mire Miska komoly hangon így szólt: - Gábory, hát nem tudod, mi történt az ifjú Korihával a szomszéd faluban, amikor kinevet'