Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 11. szám - Beke József: Arany János verselésének egyéni sajátosságairól
40 A legtöbb lessz szóalak a Toldi szerelmében, tehát kései korszakában véglegesített epikai alkotásában fordul elő: összesen kilenc. Azonban ezeket sorra vizsgálva fölmerül egy nagy-nagy, majdhogynem gyökeres változás a LESSZ-ek körül. Az, hogy e kilencből csak egyetlen áll rímként, a többi tehát nem „a rím hangzási kényszere” miatt íródott hosszú SZ-szel, hanem egyszerűen csak ott van a szövegben így, mai szemmel helyesírási hibásan! Pontosabban: ahogyan Arany is kimondta magában! És úgy, ahogyan mi is kimondjuk! Lássunk erre is néhány példát a Buda halálából: Károly cseh királynak leányát, a gyermek Margitot, eljegyzé, s vége lőn a pernek. De Lajos nem ért rá jegyváltani menni, Elhal a lyány, nem lessz a dologból semmi: (VIII-78) Hanem oltják gyorsan; dolga van a kéznek, Mert a falakra is kell jutni vitéznek. Még így sem ez egy nap, se’ kettő, se’ három [áthajlás!] Lessz az, hogy erőt vesz Kont ezen a váron; (IX-15) „Ne küldjetek engem e sárkánytorokba! Most is csak nehezen szabadultam én meg: Magatok közől egy jobb lessz oda kémnek.” (XI-28) Tehát itt a költő számára nem „mentség” az, hogy a rím miatt írta „rosszul”. El kell hát fogadnunk, hogy Arany – meggyőződésem szerint a beszélt nyelvben hallható kiejtés hatására – először csak rímben, majd egy idő után „irodalmi” kifejezésként is elfogadta és felhasználta egyes műveiben a LESSZ szóalakot. (Hiszen tudta, hogy a verset mondva úgyis lesszt mondunk! Úgy, ahogy ő is mondta magában!) Ha a digitálisan elérhető „minden verses műve” hitelességének hinni lehet, akkor Arany János összes verses műveiben e szó LESZ alakja 413-szor, a LESSZ alak pedig 16-szor fordul elő. Az utóbbi „hibás” írású szó éppen fele esetben rím részeként szerepel, ezek felében pedig a hívórím mindig az „össze”. A másik nyolc esetben ez a szóalak a verssor belsejében van. (Megjegyzem itt, hogy Arany János leveleiben nem fordul elő ez a „szabálytalan” szóalak. Viszont Aranynak más költőktől kapott leveleiben előfordul! Tehát abban a korban ez nem volt feltűnő íráshiba.) ▶ A következő kérdés ez lehet: egyáltalán mikortól, melyik művétől kezdődően használta műveiben a LESSZ írásmódot?
