Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
Az 1523. november 19-én, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára rendezett rendkívüli filharmóniai díszhangverseny volt Kodály Zoltán 55. zsoltárának bemutatója. A hangversenyen dr. Dohnányi Ernő vezényelte a művet, a Palestrina Kórus karigazgatója Harmat Artúr volt. 1924. december 1 -jén, az ősbemutató után egy évvel, a Filharmóniai Társaság IV. bérleti hangversenye keretében hangzott fel az 55. zsoltár (az akkor megjelent nyomtatott partitúrán már Psalmus Hungarians) második előadása. Mivel a Zeneakadémia orgonája 1924 őszén javítás alatt állt, a rövid ideig tartó orgonaszólamot egy gyermekkar helyettesítette. A közreműködő fiúkórus kiválasztásában Harmat Artúr, a Palestrina Kórus karnagyaként minden bizonnyal jelentékeny szerephez jutott. A Wesselényi utcai polgári fiúiskola énekkara, Borús Endre vezetésével vett részt az 1924-es előadáson. A fiúkórus próbáin szerzett tapasztalatok kelthették fel Kodály érdeklődését, aki néhány hét múlva két frissen elkészült a cappella darabjának kottáját adta át Borús Endrének. Az első gyermekkari művek bemutatójára 1925. április 2-án került sor „Kodály Zoltán Magyar népdal-estje77 keretében, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Mintegy négy év múlva, az évenként egyszeri dalosestek után, 1929. április 14-én szervezték meg először a fővárosban, majd május 12-én Győrben az olyan iskolaközi ünnepi hangversenyeket, melyek teljes műsorát Kodály kórusművei adták. Az énekkari mozgalom kibontakozásában jelentős szerepe volt a gyermekkari irodalom bővülését lehetővé tévő kiadói háttér megteremtésének, mely munka élén Kerényi György állt. A Magyar Kórus és az Énekszó első „hivatalos” Éneklő Ifjúság címmel rendezett hangversenyére, Bárdos Lajos jelentős szerepvállalásával, 1934. április 28-án került sor a Zeneakadémián. A továbbiakban a megfelelő műsor-összeállítással, szereplőválogatással és összkari művel (kánonének) megrendezett dalostalálkozók voltak jogosultak az Éneklő Ifjúság név használatára. FeLHasznáLt iRooaLom Babay József (1929): Európai körútra megy ősszel a világhírű Wesselényi uccai gyermekkórus. Magyar Hírlap, 1929. június 18., 6. oldal Bónis Ferenc (1992): Hódolat Bartóknak és Kodálynak. Budapest, Püski Kiadó Bónis Ferenc (2005): A Budapesti Filharmóniai Társaság százötven esztendeje. Budapest, Balassi Kiadó Bónis Ferenc (2011): Elet-pálya: Kodály Zoltán. Budapest, Balassi Kiadó Borús Endre (1942): A „Villo ” és a „Túrót eszik a cigány” története. Énekszó, X. évfolyam 3. szám, 1942. december-január, 973-974. oldal 72
