Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
fel elsőként Budapesten. A Palestrina kórussal pedig oratórikus művek sokaságát tűzték műsorra.” (Sirákné, 2018: 15). A Psalmus bemutatója után egy évvel, 1924. december i-én a Filharmóniai Társaság hangversenye (illetve november 30-án a nyilvános főpróba) keretében hangzik fel újra az 55. zsoltár.5 Az előadói apparátus csaknem azonos a korábbival, azonban, „Mivel a zeneakadémiai orgonája ez idő szerint javítás alatt állf a rövid ideig tartó orgonaszólamot egy erre az alkalomra betanított gyermekkar helyettesítette.”7 A gyermekkar kilétét viszont számos forrásban és dokumentumban homály fedi. A Filharmóniai Társaság hangversenyplakátja nem tünteti fel az előadók között a gyermekkart, ahogyan a karigazgatók személyét sem. Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában8 található nyomtatvány szövege szerint a Filharmóniai Társaság 1924. december hó i-én, hétfőn este fél 8 órakor kezdődő IV. bérleti hangversenye keretében az yy zsoltárt vezényelte Dr. Dohnányi Ernő, közreműködtek: Dr. Székelyhidy Ferenc, a m. kir. Operaház tagja és a Palestrina Kórus. 5 Az Est, 1924. november 30-i, 256. szám 15. oldal. 6 Az egyre bizonytalanabbá váló működése miatt 1924 augusztusában leszerelték a Zeneakadémia orgonáját, így a hangversenyeken hónapokig nélkülözni kellett a hangszer használatát. Lásd: Az Est, 15. évfolyam 1924. szeptember 12-i szám 10. oldal. Lásd még: https://koncert.zeneakademia.hu/data/ZENEAKADEMIA.HU/orgona/dokumentumok/zeneakademia-orgonas-2o18_ vegleges_webre.pdf 7 Zenei Szemle 1924. december. IX. évf 4. szám 105. oldal. 8 OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Zenei aprónyomtatványok. Budapest, 1924. A műsorban Lully Ballettszvitje mellett szerepelt Kodály 55. Zsoltára., valamint Strauss Egy hős élete című szimfonikus költeménye. A zenetudomány és kóruskultúra jeles kutatói számolnak be az előadásról, továbbá Kodály visszaemlékezéseiben is találunk utalást az eseményre. Dalos Anna, Szőnyi Erzsébet és Eősze László írásaira hivatkozva, átfogóan, konkrét évszámok nélkül ír a Psalmus második előadáshoz kapcsolható folyamatról: „Kodály ekkor ismerte meg a Wesselényi utcai fiúiskola kórusát, amely - mivel a Zeneakadémia orgonája épp felújítás alatt állt, s így nem működött - a kórus női szólamait erősítette. A fiúkórus próbáin szerzett tapasztalatok keltették fel a zeneszerző érdeklődését e speciális médium iránt. Az elkövetkező években gyermekkarok sokaságát komponálta.” (Dalos, 2019: 47). Pukánszky Béla 2005-ös tanulmányában az alábbi leírás olvasható: 60
