Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Egy csikk búcsúszavai (Zelei Miklós hagyatékáról, posztumusz könyve kapcsán – Filep Tamás Gusztáv, Gazsó L. Ferenc és Pethő Sándor beszélgetése)
világhoz. Egy rövid példa a végletekig fejlesztett elemzőkészségére: a ravatalon fekvő apa leírása ebben a kötetben. Elképesztően aprólékos leírás. Nyakkendő, fehér ing. Mert - írja - úgy illendő, hogy rendezetten induljunk a mennyországba. Vagy jussunk a pokolba. Groteszk? Persze. A Zelei'prózán nem mosolygunk, nem kuncogunk, nem vihogunk, és nem is nevetünk, hanem röhögünk. Nem azért, mert annyira jó kedvünk támad tőle. Hanem azért, mert úgy érezzük, hogy az ilyenfajta érzelemnek ez a legtöbb izmot megmozgató, garatból jövő formája az, ami leginkább alkalmas arra, hogy végre kiköpjük azt a valamit, ami a torkunkat, vagy még inkább a lelkünket irritálja. Miklós írói látásmódját tekintve mélysége - sen és vállaltan közép-európai volt. Abban az értelemben, ahogyan Lőrincz Csaba, és - ezek Szőcs Géza emlékező szavai - nemzedéke „legjobb jogász koponyája”, a szintén kisebbségi ügyekben dolgozó Bíró Gáspár. Mindezzel együtt számomra van az életműnek egy kifejezetten szürrealiszti' kus, már'már chagalli mitológiát tartalmazó vonulata is. Tamás említette a Situs inversus című Ady-darabot. A Zelei-drámák többnyire ledobják magukról a hagyómányos dramaturgia kötőfékjét. A cselekmény nem jól felépített konfliktusokon át halad a megoldás felé, sokkal inkább egy bizonyos szituációt jár körbe. Mi töt' tént volna, ha Ady Endre nem hal meg 1919 januárjában Budapesten, hanem a trianőni határok kijelölése után Romániában ragad? Pazar dramaturgiai ötlet, főként, hogy az összes szerepet egyetlen színész játssza. Zárójelben tegyük hozzá, hogy ez az írói megoldás maga is fricska. Abból adódik, hogy Miklósnak az egyik darab' ja bemutatásával azért akadtak nehézségei, mert a színház szerint a pénzszűke világhoz képest túl sok szereplőre írta. Természetesen tudjuk, hogy az alaphelyzet fiktív. A költőnek ahhoz, hogy a hatvanaS'hetvenes évek Romániájában szocialista üzemi lapnál dolgozzon, nagyjából százévesnek kellene lennie. De ha elfogadjuk az abszurdot, egyszerre a valóságos világban vagyunk. A létező szocializmus, sőt posztszocializmus Romániájában és Magyarországán. Beszervezések, üzemi moZ' gósítások, útlevélnehézségek, az ítészeket az odaítélt díj összegéből utólag le' és kifizető díjazottak korában, ahol Babits szörcsögő gégemikrofonhangon szpom zorokat keres a Nyugat online kiadása számára. A történet átmetszi a kronológiai határokat: egyszerre szól Közép'Európa történelméről és Magyarország egykori és mostani állapotáról. Nem felemelő kép, mint ahogyan az Egy csikk búcsúszavai tárcanovelláiból kirajzolódó világ sem az. FTG: Szeretnék fölolvasni négy'öt sort a kötetből, egy kicsit azért is, hogy érzékeltessem, hogyan születik, milyen áttételeken át jön létre egy szöveg, mi a konnotációja. Kedves íróm Gáli József, akit nagyon kevesen ismernek; mindenki olvasta ugyan legalább a fordításait, de nemigen jegyzik meg a nevét. Például Hermann Hesse Narziss és Goldmundját fordította, Kafkamovellákat, Schillert, Heinrich Böllt. 1556 után és miatt ő volt az egyetlen magyar író, akit halálra' ítéltek. Előtte már a nácik is meg akarták ölni, el is vitték a családjával együtt 55
