Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
85 szerkesztői tevékenysége erősen kötődött az 1848–49-es eszmekörhöz. Ennek legismertebb produktuma az általa szerkesztett – 2018-ban újra kiadott – Honvéd album (1868) című, karitatív célú képeskönyv. 27 (Kevésbé ismeretes, hogy az ő pénzgyűjtői kezdeményezésének eredménye volt az 1883-ban Tinnyén felállított, első Kossuth-emlékmű is.)28 Emellett a jogász végzettségű szerző a képes sajtó és a képzőművészeti intézményrendszer meghatározó alakjaként, laptulajdonosként, szerkesztőként, tárlatkritikusként, valamint festészetről, sajtóillusztrációkról és képkommentárokról értekező esszéistaként,29 sőt a Lavater-féle arcisme és kopo nyatan hazai fordítójaként, illetve a Természettudományi Társulat rendes tagjaként is tevékenykedett.30 Irodalmi pályája a Bach-korszak elején indult iskolai barátaival, Dalmady Győzővel és Győry Vilmossal „hármas szövetségben”. Első szépirodalmi dolgozatát rossz emlékű „pártfogója”,31 Vas Gereben közölte két részben a Budapesti Viszhang márciusi számaiban. Ismeretterjesztő cikkeket, humoros életképeket és hosszabb elbeszéléseket közölt a Friebeisz István-féle Délibáb Képes Naptár ban, a Családi Lapokban, a Hölgyfutár ban, a Budapesti Viszhang ban, a Napkelet ben. A lapokat hos z szan lehetne sorolni, hiszen pályafutása végére szinte valamennyinél megfordult, olykor szerkesztőként is. Hamar összeköttetésbe került Vahot Imrével, ő közölte folytatásokban Regényes rajzok Petőfi Sándor ifjukori éveiből című művét a Napkelet 1858-as évfolyamának július 4-től december 12-ig terjedő számaiban, majd az ő kiadásában jelent meg 1859 tavaszán könyvalakban is. Az addig csak kisebb prózai munkákkal jelentkező fiatal szerzőt a kezdetektől fogva vonzotta Petőfi alakja: korábbi (s későbbi) műveiben is előszeretettel idézett Petőfi-verseket,32 sőt, 1857-ben elbeszélést írt a Magyar Néplap ba a költő Vörösmartyval és Lisznyaival való találkozásáról,33 amely már a Regényes rajzok közvetlen előzményének tekinthető. A Petőfi-könyv témája és főhőse azonban nemcsak a szerző érdeklődését jellemzi, hanem értelmezhető Vahot Imre – az elmúlt időben komolyabb szakiro▼ 27 Hermann Róbert, Bevezetés a történeti delfinológiába – avagy Mészáros Lázár emlékiratainak kiadása , Hadtörténelmi Közlemények 121(2008), 537–572. 28 Pesti Napló, 1883. május 30. 29 Révész Emese, Kép, sajtó, történelem: Illusztrált sajtó Magyarországon 1850–1870 között , Bp., Argumentum Kiadó , 2015, 119., 121., 123., 177., 194., 198., 210., 217., 234., 24.2, 246., 251., 322. 30 Szokoly Viktor, Arczisme és phrenologia minden rendű olvasó számára , Pest, Hartleben Adolf, 1864. 31 Szokoly később így nyilatkozott Vas Gerebenről: „Felszólított, hogy czikkem alá tegyem nevemet; magasztalt, mint valami kész, jeles írót s buzdított, hogy csak írjak s hozzam dolgozataimat lapjába. [...] Ami engem illet, némi tehetségem elkallódásának, nyakrafőre való írásomnak s így a legrosszabb útra térésemnek, nagy részben ő volt oka. Szerfelett dicsért, csakhogy minél többet írjak s azért óhajtotta, hogy minél többet írjak, mikép legyen lapját mivel töltenie. Aranyhegyeket ígért, s hogy az aranyhegyekhez juthassak, izzadva hordtam rakásra az irodalmi szemetet.” Szokoly Viktor, A kis triumvirátus : Irodalmi emlékirataimból, Nefelejts 14(1872): 26–27. Vö. 60. lábjegyzet 32 Pl. Szokoly Viktor , Jelenetek az élet szinpadján , Hölgyfutár, 1855. március 4. 16; Uő ., Honi életképek: Juhászlegény , szegény juhászlegény!, Budapesti Viszhang, 1856. október 10. 327., Uő ., Házasság előtt és után! , Képes Ujság, 1860. szeptember 23., 298. 33 Szokoly Viktor Petőfi: Epizód a költő életéből , Magyar Néplap, 1857. február 14–21., 110, 118–119.
