Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Pál Sándor Attila: A múlt mint munkahely (László Ferenc: Honi bestiárium és György Péter: A gyanútlanság vége)
122 Pál Sándor Attila A múlt mint munkahely László Ferenc: Honi bestiárium és György Péter: A gyanútlanság vége „A múlt egyrészt idegen ország, másrészt egyszerűen munkahely, de mindannak, amit az ember ott tesz vagy nem tesz, köze nincs ahhoz, hogy tudja-e, mit jelent gyászolni, kit meddig és miért.” György Péter1 Mit lehet kezdeni a kulturális, irodalmi felejtéssel, s mit lehet tenni ellene? Kell-e egyáltalán, hiszen egyfelől szükséges, fontos és elkerülhetetlen jelenségről van szó, másfelől viszont a száguldó időben a pazarlás is nagyobb: mintha az emlékezet rostáján egyre nagyobb lyukak tátonganának. Nagyon másként, de ezekre a kérdésekre is válaszokkal szolgálnak László Ferenc és György Péter könyvei, s így kerülhettek egymás mellé ebben a kritikában. Szörnyek könyve Pierre Bourdieu írja A művészet szabályai című könyvében: „Mellékesen láthatjuk, mit is jelent az érv, hogy az irodalom szociológiája (vagy társadalomtörténete), amit gyakran egyfajta irodalmi statisztikával azonosítanak, bizonyos szempontból szükségszerűen a »különbségek megszüntetésével« jár a művészi érték tekintetében, mert »rehabilitálja« a másodrangú szerzőket. Mégis minden amellett szól, hogy szem elől tévesztjük a fennmaradtak egyediségének lényegét, sőt nagyságának megértését, ha eltekintünk a kortársak egész univerzumától, akikkel és akik ellenében saját egyéniségüket megteremtették. Amellett, hogy a leértékelt szerzők is hozzátartoznak az irodalmi mezőhöz, és ők biztosítják számunkra a mező hatásainak, s ezzel együtt határainak megragadását, bukásukkal vagy rossz ízű sikerükkel, továbbá pusztán csak az irodalomtörténetből való eltűnésre ítéltségükkel is módosítják a mező működését a puszta létükön és a létezésükre jövő reakciókon keresztül. Egy olyan elemző, aki a múltból csak azokat a szerzőket ismeri, akiket az irodalomtörténet megőrzésre méltónak nyilvánított, az a megértés és értelmezés ▼ 1 Az idézet A gyanútlanság vége 193. oldaláról származik.
