Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
119 erőszaknak.105 Orgovány egy sora annak a sorozatnak, amelyet folytatni a legköze lebbi magyarországi proletárdiktatúrában készülnek.”106 Sinkó a visszaemlékezé sében a következőképpen összegezte a korszakról és a helyi viszonyokról szerzett tapasztalatait: „Ma már nem látom külön a fehér terrort és a vörös terrort. Valóban dialektikusan egymást tartják, egyetlen – de végtelen – sorozatot alkotnak. [...] a gyűlöletre fokozott gyűlölet, a fokozott gyűlöletre még fokozottabb és így a máris elért őrületig [...], ami ezt a gyűlöletet, ennek az önmagából gyarapodó és erősödő démonnak az uralmát megbonthatja az csak egy lényegében és megnyilvánulásában másik, vele ellentétes princípium: a szeretet, a megbocsátás, a jóság lehet.”107 Levéltári források Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára (KREL) III/I. Kecskeméti Református Egyházközség iratai 1919–1925. 16. doboz Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára (KREL) Presbiteri jegyzőkönyv 1918–1923 Dokumentumgyűjtemény Romsics Ignác (szerk.): Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna–Tisza közi történetéhez , Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1976 Felhasznált irodalom Babits Mihály: Magyar költő kilenszáztizenkilencben, Vita. Nyugat , 1919. 14. szám Babits Mihály: Magyar költő kilenszáztizenkilencben, Vallomás. Nyugat , 1919. 15. szám Csunderlik Péter: A Galilei Kör és a szabadkőművesek. Rubicon , 2020/10. szám, 64–69. Csűrös András Jakab: Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején. A magyar reformátusság egy válságos korszakban. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2021 Fazekas Csaba: A „Vallásügyi Likvidáló Hivatal” 1919-ben. In Pölöskei Ferenc, Stemler Gyula (szerk.): A múltból a jövőbe, Tanulmányok. ELTE BTK, Budapest, 1997. 63–101. ▼ a népbíróság távollétében halálra ítélte. 1950-ben, emigrációban, a spanyolországi Vigóban hunyt el. Kántás Balázs: Héjjas Iván paramilitáris vezető és különítménye szerepe a Duna–Tisza közi fehérterrorban, valamint az ellenük lefolytatott ügyészi vizsgálat, 1920–1922. Horthy-korszak Műhelytanulmányok, Budapest, 2020. 82–83. 105 A Kecskeméti Államügyészség vezetőjének jelentése alapján Héjjas Iván különítménye 1919. november 19-én éjjel 33 foglyot hurcolt el a helyi fogházból, többek között dr. Buday Dezsőt is, majd november 21-én reggel további három foglyot, köztük Berkes Ferencet is. A foglyokat brutálisan megkínozták és megölték. Romsics: Dokumentumok, 677–685. 1922 végéig Héjjas Iván különítménye, az Alföldi Brigád tagjai körülbelül 400 főt gyilkoltak meg. Kántás: Héjjas Iván , 16. 106 Sinkó: Az út , 147. 107 Sinkó: Az út , 147.
