Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
114 Az egyháztanács azt kérte a bizottságtól, hogy a vizsgálatot a lehető legrövidebb idő alatt folytassa le, és az eljárás eredményéről tegyen jelentést.91 A jegyzőkönyv alapján, Hetessy Kálmán elnökletével először Burdács Rezső főgondnokot hallgatták meg, aki előadta, hogy 1912 áprilisában Kada Elek polgármester kezdeményezésére lépett a szabadkőművesek közé, a Madách-páholyba, melynek tagsága főleg orvosokból állt. Kijelentette, hogy „semmiféle fogadalmat nem tettem, s különösen vallásellenes vagy hazaellenes fogadalomról nem volt szó”. 1920 elején lépett ki. Azt is hozzátette a belépésének körülményeihez, hogy „emlékszem, hogy még a Kada Elek által történt felkérés előtt Kecskeméten sok kecskemétit egyént szólítottak fel a szabadkőművesek közé való belépésre, sok zsidót különösen, de nem léptem be akkor. Úgy tudom Kada akadályozta meg, hogy az olyan elemeket bevegyék és Kada akkor határozta el, hogy hazafias elemeket bír a belépésre.” Dr. Garzó Béla előadta, hogy 1912 novemberében lépett be a szabadkőművesek közé, „mivel úgy ismerte, hogy humanitárius, emberbaráti célokat szolgált és ez úton is szolgálni akarta a társadalmat”. Kada Elek javaslatára lépett be ő is a Madách-páholyba. Elmondta, hogy „se vallás, se hazaellenes irányzatot nem tapasztalt. [...] Itthon Kecskeméten a népóvoda és a tüdőbeteg gondozó felállítását készítették elő és csinálták meg.” A páholyból 1916 februárjában lépett ki, mert hadnagyi kinevezés előtt állt. Dr. Joó Gyula elmondta, hogy a Madáchpáholyba 1909-ben vagy 1910-ben lépett be, Kada Elek felhívására. Elmondta, hogy „hazafias célúnak ismerte, a társadalom nyomorúságait igyekezett a szabadkőművesség enyhíteni, eszközei is voltak és szívvel-lélekkel csatlakozott hozzájuk”. Szabadkőművesként a népóvoda és a tüdőbeteg-gondozó felállításában vett részt. Budapesten is bekapcsolódott a páholy munkájába, három évig, 1914-ig járt fel, és emlékei szerint hét alkalommal jelent meg. A páholy harmadát orvosok tették ki, ők hozták létre az Országos Anya- és Csecsemőgondozó Intézetet, a beszélgetéseik jórészt erről szóltak. Azt is elmondta, hogy Budapesten a megbeszéléseken nem volt szó politikai kérdésekről, szabadkőműves elv volt, hogy „mindenki politikai és vallásos meggyőződését tisztelni kell”. 1917-ben elhatározta a kilépését, ekkor mesteri rangban volt. Elmondta, hogy „mindig vallásos és hazafias gondolkodású volt és ha bármit is tapasztalt volna, ami ezeket sérti, otthagyta volna őket”. Dr. Kovács Andor jogakadémiai dékán 1911 májusában lépett be a Demokrata-páholyba, „mint fiatal tanár hazakerülve jeles baráti körbe óhajtott kerülni, ahol a nézeteiket kicserélhetik és az összeköttetéseket fenntarthatja”. Elmondása szerint csak néhány ülésen vett részt, mert nem tetszett neki, hogy „progresszív kijelentéseket hallottam, holott egész életemben conservativ voltam”.92 ▼ 91 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1920. augusztus 11-i ülés. 92 KREL III/I. Kecskeméti Református Egyházközség iratai 1919–1925. 16. doboz, 1921/3/41/a-b. jelzetű irat.
