Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
107 földi megvalósítója Lenin elvtárs és az ő követői lesznek, valamint az, hogy az igazi keresztyén világot az ateista kommunisták fogják elhozni az emberiség üdvözítése érdekében. A Tanácsköztársaság bukása utáni időszak 1919. augusztus 3-án a kecskeméti direktórium beszüntette a tevékenységét, másnap a román hadsereg bevonult a városba. 1919. augusztus 6-án az egyik kecskeméti újságban a következőképpen látták a város helyzetét: „Megszállva, évezredes intézményink lerombolva, gazdaságaink kifosztva, állatállományunk megsemmisítve, gyáraink állanak, boltjaink, raktáraink üresek, vasutunk nem jár, pénzünk elértéktelenedve, köztünk menekülök, bénák, csonkák ezrei, rokontalan drága vérünk legjava megtizedelve, gyermekeink lerongyolódva, magunk az ínség küszöbén.”73 És még ezután jött a román megszállás, a térség lakóinak további fosztogatása, tehát az egy évvel korábbi nehéz helyzethez képest még tovább romlott az itt élők szociális helyzete. 1919. augusztus 10-én tartott az egyházközség presbiteri ülést, melyen dr. Hetessy Kálmán elnök-lelkész elmondta „hogy az egyháztanács a proletárdiktatúra megdőlte után most első ízben ül össze, mely alkalommal örömének ad kifejezést. Ezen örömét azonban megzavarja azon képtelen és rosszindulatú gyanúsítás, melyet a lelkészek ellen egyesek terjesztenek azon oknál fogva, hogy a művelődési osztály vezetőjével, Tóth Lászlóval a proletárdiktatúra tartama alatt több ízben érintkeztek.” Majd vita alakult ki az ülésen a lelkészek szerepét illetően, a többség mellettük állt, végül a következő határozatot hozták: „Az egyháztanács az egyház vezetősége ellen alattomos módon terjesztett alaptalan vádaskodást teljes felháborodással és megvetéssel utasítja vissza és az egyház vezetőségét változatlan ragaszkodásáról és szeretetéről biztosítja, egyben kéri, hogy továbbra is ugyanolyan szellemben működjék az egyház boldogulása érdekében amint azt eddig tette.” Az egyházvezetés korábbi időszakban játszott szerepével kapcsolatos számonkérés ezzel nem ért véget, Németh László presbiter az egyháztanács előtt három pontból álló interpellációt terjesztett elő. Először is számonkérte, hogy mi volt az oka annak, hogy a református főgimnáziumban március 21-e után megszűnt a vallástanítás, miközben a római katolikus iskolákban „egy percre sem szünetelt”? A kérdésre dr. Garzó Béla gimnáziumigazgató és Farkas Kálmán vallástanár kijelentette, hogy a gimnáziumi vallástanítás azért szünetelt két hétig, mert az új kor▼ 73 Idézi Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei, in Gyenesei József (szerk.): Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején. Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét, 2015. 406–407.
