Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Lengyel András: Egy József Attila-portré – s alkotója
56 formálódik lelki diszpozícióvá – a művészi azonosulás sine qua non ja. És Erdélyinél, úgy látszik, ez is adott volt. A portré igazi, művészi nehézsége a rajzi tematizáció kettős karakterében rejlik. Minden portré valamiképpen önreprezentáció, önkivetítés a vizualitás médiumán keresztül, foltokban, vonalakban, kontrasztokban. Ugyanakkor a jó portrénak a másik , az idegen, egyedítő vonásait is érzékelnie kell. Ezt a mást semmi be venni, láthatatlanná tenni, az már a megrajzolt egyéniség meghamisítása lenne. Az individuum egyediségének eltüntetése; átrajzolása. Innen van, hogy sok jelentős művész nem tud jó portrét alkotni, mert ő „csak” önmagát, az önmagán keresztül vetített személyes világát adja. És vannak kismesterek, olykor még olyan lenézett műfaj művelői sorában is, mint a karikatúra, akik kitűnően eltalálják a „másik” karakterét. A portré ugyanis nemcsak egyike a vizualitás világát megteremtő gyakorlatnak, de az emberi egyediség azonosságának fönntartója , reprezentálója is. Az ember emlékezetvesztés elleni küzdelmének eszköze – még a pénzérmék uralkodóportréin és a köztéri szobrokon is, egészen a műfaj gátlástalan használatáig. Az ideális persze az, ha a portré individualitás-fönntartó szerepét egy, a mester séget is tudó jó művész munkája hozza létre. ▶ Erdélyi Ferenc nem sokáig maradt Budapesten. 1939-ben, megérezve a közelgő európai kataklizmát, Amerikába költözött, s ott élt és dolgozott haláláig. Amerikai két évtizede minden szempontból külön történet, egy tragikus sors végső kompozíciójának megképződése. Francis de Erdely (1955-től már amerikai állampolgár) 1959. november 28-án halt meg Los Angelesben. A festő-Ulysess útja véget ért, mielőtt Ithakába érkezhetett volna. JEGYZET. A portré történetéhez: Szántó Judit: Napló és emlékezés . Sajtó alá rend., jegyz. Murányi Gábor. Bp. 1986. – Murányi újabb könyve: Szövedék. Ötven év, ötven írás József Attiláról. Pécs, 2022. – Írások Erdélyiről: Molnos Péter: Elfeledett életművek. Erdélyi Ferenc (1904–1959). Art Magazin, 2004. máj. 36–37., Pápai Tamás László: Erdélyi Ferenc és pest szentlőrinci villája. 2018. 10. 03. https://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/17750-erdelyi-ferenc-festomuvesz-es-pestszentlorinci-villaja, Pápai Tamás László: Erdélyi Ferenc, az elfeledett festő. Honismeret, 2020. 5. sz. – Az egykorú hírlapi beszámolók fontosabbjai: Ybl Ervin: Két fiatal magyar művész óriási sikere külföldön . Budapesti Hírlap, 1928. febr. 26. 14., Egy fiatal magyar festőművész sikere Spanyolországban és Algériában. 8 Órai Újság, 1925. szept. 2. 4., Darkó István: Egy magyar festő nagy sikerei Spanyolországban. Prágai Magyar Hírlap, 1926. nov. 5. 4., A Szinyei Társaság Tavaszi
