Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Balázs Imre József: Avantgárd, emigráció, női alkotók: a felejtés struktúrái (Eppinger Weisz Margit és Madeleine Kemény Szemere)
16 részt vett a korabeli progresszív művészet kiállításain, társadalmi pozíciója, és talán női szereplehetőségei viszont inkább a támogatói-menedzseri aktivitás felé terelték őt. A legtöbb rá vonatkozó művészettörténeti nyom jelenleg ebben a minőségében emeli őt ki a feledésből, amelyet nyilvánvalóan emigráns életútja is befolyásolt. Némileg más történet az, amely Madeleine Kemény Szemere (1906‒1993) pályájáról mesélhető. Szemere Lenke korai munkássága már az 1920-as évektől nagy figyelmet kapott olyan folyóiratokban, mint a Színházi Élet , Magyar Művészet , Nyugat , Népszava , ezek a lapok a fiatal művésznőt eredeti látásmódja és művészetének társadalmi dimenziója miatt méltatták. A Színházi Élet egy 1925-ös cikke a címébe is beemeli nevét ( Ki az a Szemere Lenke), és a csodagyerekként induló, szakmailag is egyre inkább kiteljesedő fiatal művészt mutatja be, Fényes Adolf, majd Réti István tanítványaként, a következő kulcsszavakkal: „Szocialista világnézete az elhagyottak, a munkában görnyedők, a páriák, a lelki bohócok felé hajtja.”18 Elek Artúr a Nyugat ban az apróra kidolgo zott részletekről, a formaalakítás és mögöttesség összhangjáról beszél.19 1927-ben a Népszava kritikusa a művek szociális töltetének kibontakozását méltatja, az alkotót pedig nemzetközi kontextusba helyezi: „Ez az elhivatottság most beteljesülten jelentkezik Szemere Lenke művészetében. Benne megvalósult a proletariátus művészetének első magyar reprezentánsa. Neve vonatkozásban odakerült azoknak a névsorához, akiknek élén Millet, Meunier, Laermans és a többi halhatatlanok állanak.”20 A korszak magyar művészeti mezejére jellemzőnek tűnik az ábrázolt figurák bizonyos típusú „csúnyaságáról” szóló eszmecsere, amelyet Herman Lipót korabeli írása így idéz meg, némileg a szépség klasszikusabb, konzervatívabb oldaláról szemlélve a dolgokat: „A fiatalságot jellemzően, szinte bátran keresi a csúnyában és szomorúban az érdekeset s nem fogadja el, mikor jóakaratúan megkockáztatjuk az aforizmát: – Kedves művésznő, higyje el, nemcsak a csúnya szép a képzőművészetben.”21 Ennél is érdekesebb azonban, hogy ez a „csúfság” vagy groteszk jelleg hogyan fejlődik Szemere munkásságában egyéni vonásból egy általánosabb, maszkszerű figurációvá ‒ erre a lépésre van szükség ezen a művészi pályán ahhoz, hogy a Cobra csoport képi világában is felfigyeljenek rá. Szemere Lenke tehát sikeres magyarországi művészi karrier után költözik Párizsba, 1930-ban ‒ ott Madeleine-ként van jelen a művészeti életben. Majdani férje, az erdélyi származású Kemény Zoltán 1930-ban szintén Párizsban telepedik ▼ 18 Lázár Béla: Ki az a Szemere Lenke . Színházi Élet 1925/38. 52. 19 Elek Artúr: Fiatalok és legfiatalabbak. Az Ernst-múzeum első kiállítása . Nyugat 1925/18. 98. 20 I. E.: Szemere Lenke művészete. Népszava 1927. március 16. 7. 21 Herman Lipót: Néhány női festőművészről . Magyar Művészet 1931. 577.
