Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 7-8. szám - Milbacher Róbert: Az irodalomtörténész tisztátalan pillantása (Felejtés és emlékezés paradoxonáról)

10

cselekvéstől tette függővé, vagyis látomásos politikai költészete végső soron a tökéletes földi boldogságot már itt a földön elérhetőnek állította, amennyiben sikeres harcot vívnak a jók a gonoszok ellen. Azt hiszem, Petőfi legnagyobb hatása a magyar szellemre éppen ebben fedezhető fel: szakít a romantika első generációjának a végtelenre irányuló, és így értelemszerűen soha ki nem elégíthető vágyódásával, és reális cselekvési programot vázol az evilági boldogság elérhetőségére. Ezzel azonban ugyanúgy, ahogy nagy elődje epikáját, egy teljes paradigmát ítélt felejtésre a magyar irodalomban, amelynek koronként való újrafelfedezése (példának okáért: Madáchnál, Asbóth Jánosnál vagy a nyugatosoknál) azt a hatást kelti, mintha a magyar irodalom sohasem foglalkozott volna a kérdéssel, mintha a magyar irodalomból hiányzott volna a metafizikára irányuló kérdésfelvetés.

Ennek a fentebb vázolt felejtésfolyamatnak már az elbeszélésével is súlyos tabukat sért az ennek következtében tisztátalanná váló irodalomtörténész, ami joggal irritálhatja a jelen olvasóit. Többek között Petőfinek mint romantikus költőnek a képzetét kellene újragondolniuk, vagy a nyilván iskolás romantikafelfogásuknak az alapjait kellene megkérdőjelezniük, aminek felülvizsgálatával ad absurdum a metafizikai nyugtalanság éledne újjá biztonságosan berendezett világukban. Más szóval felül kellene vizsgálniuk eddigi tudásukat, ha meghallanák az irodalomtörténész szavát. Nem véletlenül nem hallja meg senki. Felhasznált irodalom

Barta János: A romantikus Vörösmarty. In: Nyugat 1937/12. és Nyugat 1938/1.

Bloom, Harold: The Anxiety of Influence. A Theory of Poetry, Oxfrod University Press, 1973

Dávidházi Péter: Őseinket felhozád. = Uő.: Per passivam resistentiam. Argumentum, 1998

Margócsy István: Petőfi-kísérletek: Tanulmányok Petőfi Sándor költészetéről. Pozsony, Kalligram, 2011

Milbacher Róbert: „Hazádhoz mint szemedhez”. A Szózat kötelesség-ethoszáról. = Uő.: Bábel agoráján. Esszék, tanulmányok a nemzeti irodalomról. Pro Pannonia Kiadó, Pécs 2015

Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között: a helyek problematikája. In: Aetas, (14) 3. (1999)

Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai. In: Ars Hungarica, 1987 (15. évfolyam, 1–2. szám) 1. szám

Szilágyi Márton: Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a forradalom), Irodalomismeret 2017/3.

Takáts József: Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett. = Uő.: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, Bp., Kijárat Kiadó, 2007