Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban
53 A kérvény mellett Petőfi még június 15-én megírta nyilatkozatát is a szabadszállási választási botrányról, amely országosan ismertté vált, miután a Marczius Tizenötödike június 19-én, a Pesti Hírlap pedig június 21-én leközölte. A Petőfinyilatkozattal valóságos sajtóháború robbant ki a pesti újságok hasábjain, és a felek közötti vita július elejére szinte már pisztolypárbajig fajult.45 Közben Petőfi június végén megjelentette A szabadszállási néphez röplapját, amellyel már az új választásra buzdított: „Nagy Károly uram pedig hiába diadalmaskodik, mert azt a választást meg fogja semmisiteni az országgyűlés, mint törvénytelent, és ő kelmét ebrudon fogják kivetni a követek közül... ti, polgártársaim, készüljetek az uj követválasztásra, melly egy hónap mulva bizonyosan meglesz.” 46 Azonban Petőfi újraválasztási kérvénye a benyújtás után hetekig, érdemi vizsgálat nélkül hevert a belügyminisztériumnál. Ezt bizonyítja, hogy a július 5-én megnyíló országgyűlés a kérvény ismerete nélkül fogadta el Nagy Károly megbízólevelét, és július 6-án egyszerűen felvette az igazolt követek sorába.47 A kérvény csak július 8-án került az országgyűlés elé, ahol hosszas tár gyalás után végül Deák Ferenc útmutatásával elhatározták, hogy az ügy kivizsgálására egy háromtagú bizottságot küldenek a Kiskun Kerületbe.48 Petőfi elégedett volt a döntéssel, és rögvest leveleket is írt barátainak, hogy tanúkat gyűjtsenek. Az összehangolt együttműködés azonban a választás után is hiányzott. A költő külön-külön kért támogatást Bankós Károlytól és Bacsó Jánostól, akik továbbra sem tudtak egymásról.49 Érthetetlen, hogy Petőfi Sándor miért nem hozta össze kerületben élő barátait tanúk felkutatása érdekében. Igaz, hogy Bankós Károly nemzetőrként ekkor már bevonult, de levelezés útján még így is megvalósítható lett volna az együttműködés. Ahogy a kampány és a választás alatt, úgy most is a költő rovására kell írnunk, hogy nem fogta egybe támogatóit. A bizottság végül sosem utazott el a Kiskun Kerületbe a választási csalás kivizsgálására. Petőfi minden bizonnyal július 16-án értesülhetett erről, amelyet a Bacsónak írt leveleinek ellentmondásossága bizonyít. Az első levélben még buzdította fülöpszállási barátját a tanúkeresésben. A második levél végén viszont teljesen váratlanul lemondott az országgyűlési követségről: „Végre a mi a követséget ▼ 45 A kihívás oka Nagy Károly Szózat Petőfi Sándorhoz cikke volt, amelyben megkérdőjelezte Petőfi bátorságát. A párviadal végül Nagy Károly visszalépése miatt elmaradt. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár őrizetében van Petőfi Sándor eredeti, 1848. július 16-án kelt 2. levele Bacsó Jánosnak, amelyből a párbaj történetén túl megismerhetjük a költő elszántságát és ellenfele iránt érzett mély megvetését: „ Én nem akartam puszta parádét, puszta kardpe ngetést vagy legfölebb néhány karczolást, én kockára akar tam tenni életemet azon remény fejében, hogy lelövöm azt a silány fattyút, ki vakmerő volt olly veszett kutya módon nekem rohanni.” MNL BKML XV. 11. 106/1. A meghiúsult párbaj történetéhez lásd Pesti Hírlap , 1848/99. szám (1848. július 5.); Marczius Tizenötödike , 1848/99. szám (1848. július. 8.); Pesti Hírlap , 1848/103. szám (1848. július 9.) 46 Tóth 1994. 108–109. 47 Urbán 2001. 405. 48 Urbán 2001. 408–410.; Pesti Hírlap , 1848/104. szám (1848. július 11.) 49 Bankós Károlyhoz írt levél (1848. július 9.); Bacsó Jánoshoz írt 1. levél (1848. július 16.) PSÖPML 289–290. https://mek.oszk. hu/05900/05911/05911.pdf (Megtekintve: 2022. szeptember 3.)
