Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
39 A dialógusok túlsúlya nemcsak a drámai szerkesztés hatását erősítette fel, hanem a cselekménystrukturáló színpadiasság motívumát is. Bár a magyar novellairodalomban meglehetősen szokatlan ez a forma, a magyar és német irodalmi kánonban mégis találunk olyan műveket, melyekre szintén a dialógusok dominanciája jellemző. A Dialogroman („dialógusregény”) a német műfajelméleti gondolkodásban már a 18. század óta létező fogalom,38 elméleti kérdéseivel a 18. századi német irodalmat illetően Hans-Gerhard Winter foglalkozott.39 A német irodalomból ebbe a hagyományba illeszkedik40 például Ignatius Aurelius Fessler Mathias Corvinus41 című regénye vagy Goethe Urgoetz című műve, a magyar nyelvű irodalombanezt a műfajt a Kármán Józsefnek tulajdonított A’ fej-veszteség 42 című töredék honosította meg, mely alcímével („Egy hazai dramatizált történet”) egyúttal meghatározza önnön műfaját, és ezt megerősítve rá is játszik Goethe Urgoetz című művére.43 Dugonics András Toldi Miklós 44 című műve is azt bizonyítja, hogy a műfaj nem volt idegen a magyar irodalmi közegben sem. Dugonics András említett regényének dialógustechnikáját Bodor Béla a következőképpen elemzi, kiemelve a formai sajátosságokat: „A formálódó magyar regény Dugonicsot követő irányzata [...] a korabeli iskolai színjátszás szöveghagyományára figyelve formál meg egy olyan dialógtechnikát, mely funkcionalitását tekintve az angol regény (szinte semennyire sem jelen lévő) formaeszményét idézi, ugyanakkor írásmódja megegyezik az olvasásra szánt színművekével.”45 A dialógusregény tehát olyan műfaj, mely a drámai és prózai formák között helyezkedik el: az elbeszélés során felbukkanó dialógusok a drámákra jellemző módon ▼ 38 Szilágyi Márton, Telemakus, Bélizárus, Szigvárt, Kartigám és a többiek, Holmi, 2002/7, 928–933. 39 Hans-Gerhard Winter , Problemedes Dialogs und Dialogromans in derdeutschen Literaturdes 18. Jahrhunderts, Wirkendes Wort, 1970. 33–51. és Uő., Dialog und Dialogroman in der Aufklärung: Mit einer Analyse von J. J. Engels Gesprächstheorie, Darmstadt, Thesen Verlag Vowinckel, 1974. 40 Vaderna Gábor, Mátyás király szerelmes – Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka , 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 31(2019), 61–79. 41 Ignatius Aurelius Fessler , Mathias Corvinus, König derHungarn und Grossherzog von Schlesien I–II., Breslau, Bey Wilhelm Gottlieb Korn, 1793–1794. 42 N. n ., A’ fej-veszteség , Uránia, 1 (1794), 155–199. A szöveg az Uránia című folyóirat első számában jelent meg név nélkül, töredékben. A szöveg nyelvezetét vizsgálva Tompa József valószínűsíti Kármán József szerzőségét: Tompa József , „A fejveszteség” régies nyelve és Kármán József szerzősége, Magyar nyelv, 1966/1, 1–17. 43 Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája , Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár 16.), 1998, 280–281. 44 Dugonics András, Jeles történetek I. – Toldi Miklós: szomorú történet három szakaszokba n, Pest, Füskúti Landerer Mihály, 1794. 45 Bodor Béla, Régi magyar regénytükör I ., digitális változat (letöltés: 2020.11.12., 17:54.: https://mek.oszk.hu/06700/06797/06797. pdf), 2008, 9.
