Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 3. szám - Bence Erika: A bűn eleganciája és fantáziátlansága (András László: A vörös korona)
106 nyében (az elhunyt polgármester neve Nehéz Gyula, de mindenki csak Gyuszinak hívta, McLaczi a büfés, Bütyök a falu bolondja, és a vidék legjelentősebb szülöttjére, Mikszáth Kálmánra emlékeztet Kálmán bácsi, a legtekintélyesebb képviselő). A vörös korona szereplőinek neve is „beszédes”. A polgármesternek nemcsak a keresztnevét lehet gúnyosan kicsinyíteni, de családneve, a Csenki is a „senki” szóra emlékeztet, a Kéthelyi magáért beszél, a Pikler, amellett, hogy történelmi személyiség neve is, számos asszociációt indukál, Szirmos, a mitugrász környezetvédő (aki mindent tud, de senki sem hisz neki) neve is összefügg szakterületével és hatékonyságával, miként a kirendelt ellenőr, Büszke Hunor, sőt a nyomozó neve is szinkronban áll valós vagy vélt jellemükkel. Utóbbinak egy pillanatban eszébe is jut, hogy saját, valamint a tóparti beruházások ellenőrének felülről jövő megbízása is feltételezett alkalmatlanságuknak, és nem szakmai eredményeiknek szól. A bűnügyi történet egyik legjobb „csavara” is ez utóbbi jelentéshez kapcsolódik: kiderül ugyanis, hogy sem a nyomozó, sem az ellenőr nem annyira ügyefogyott, miként a korrupciós ügyeket palástolni szándékozók gondolják, mi több, Harmath nyomozó személyisége őriz még valamit az általa nagyra tartott régiek (a 19. század végén ténykedők) „hősiesség”-éből. Más kérdés, hogy a gazdasági és politikai érdekek, visszaélések és bűnök összekuszálódott rengetegében egyedül már nemigen képes rendet tenni. A nyomozás legfőbb szálát képező eset, azaz Hajós Eszter, Rommel Nándor szerelmének halála, valójában baleset. A – nem véletlenül (a férfiszerelem megbélyegzése szándékával: „csúszómászók”) – „két csigának” nevezett pincérek ugyanis nem megölni akarják a környékről felvételeket készítő, és a szabálytalanságokat dokumentáló fényképésznőt, hanem csak elvenni tőle a gépet, és megsemmisíteni az ő kihágásuk (a saját pálinkájukat árusítják) bizonyítékait is rejtő felvételeket – eközben azonban a nő leesik a kotrógép tetejéről, ahova a tó körüli munkálatokról képeket készíteni felmászott. A könyv alcíme – Mindenkiből lehet áldozat – viszont sejteti, hogy a különböző bűnök és visszaélések szálai olyannyira összekeveredtek, hogy a tisztességtelen üzelmeket leleplezni vágyók, vagy a jó ügy szolgálatában állók, mi több, a véletlenül belekeveredők, vagy a kívülállók is, előbb-utóbb áldozatokká válnak. Rommel Nándornak, a jól menő szerelőműhely tulajdonosának például csak annyi a bűne, hogy beleszeret Hajós Eszterbe, s ezért elhagyja a feleségét, a fő manipulátorokkal kokettáló, sőt Kéthelyivel viszonyt is folytató Valikát, aki ezért bosszút forral, s szövetségesei segítségével tönkre is teszi a férfit. Azt már a kezdet kezdetén sejti a nyomozó, s általa az olvasó is, hiszen Szirmos, az önjelölt környezetvédő feltárja előtte (és előttünk) a tényeket, hogy itt nem csak egy nő véletlen vagy szándékosan előidézett haláláról lehet szó. Az elbeszélés előrehaladtával azonban – amint egyre több szereplő lép színre a maga külön bejáratú (de végül a fő eseményszállal is kapcsolatba kerülő) történetével – olyany nyira bonyolulttá szerveződik a történet, hogy (miként több olvasói véleményben
