Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
32 Csikós Gréta Petőfi Sándor első novellakísérletei1 Bár Petőfié az egyik legalaposabban feldolgozott életmű a magyar irodalomban2 , első narratív fikciós prózáit az irodalmi közvélemény szinte alig ismeri. Ezek a szövegek nem véletlenül nem integrálódtak a (felső)oktatási képzési kánonba, és ezzel együtt a szélesebb közönség által is ismert oeuvre-be: 1996-ig a legkorábbi novellák létezéséről az irodalomtudomány sem tudott. Ekkorra már lezárult az addig ismert Petőfi-próza feldolgozása, Horváth János3 , Martinkó András 4 és Hatvany Lajos 5 is kísérletet tett Petőfi három publikált novellájának (A szökev é nyek 6 , A nagyapa 7 , A fakó leány s a pej legény8 ) értelmezésére az életmű keretein belül. 1996-ban szenzációnak számított az 1843-ra datálható Ibolyák című, autográf füzet felfedezése, amelyet Kerényi Ferenc még ugyanabban az évben adott közre Szekeres László utószavával facsimile és szövegkiadásban. Az Ibolyák felfedezése új lendületet adott a Petőfi-próza kutatásához, hiszen újfent a figyelem középpontjába állította a költő fikciós prózai életművét.9 Petőfi legkorábbi novellakísérle teit jegyezte fel a kéziratos füzetkében, amelyben két eredeti, kiadatlan novella szerepel. A szövegek felbukkanása „folyamatossá tette Petőfi prózaírói pályáját, hiszen 1843 eleji lejegyzésüket még abban az esztendőben két regény átültetése követte, majd 1844-ben – [...] – a Pesti Divatlap javára segédszerkesztőként végzett fordítások következtek.”10 Első publikált novellájának – A szökevények nek (1845) – a kortársi fogadtatása meglehetősen vegyes volt. Azonban, amint az az 1996-ban felfedezett szövegeknek köszönhetően utólag kiderült, az első nyomtatásban meg▼ 1 Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-SZTE-142 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. 2 Hatvany Lajos Így élt Petőfi című monográfiája például páratlan alapossággal, szinte napról napra dolgozta fel a költő életét és életművét. (Hatvany Lajos, Így élt Petőfi I–I I, s. a. r. K iss József, Akadémiai, Budapest, 1967.) 3 Horváth János, Petőfi Sándor , Bp., Pallas, 1922. 4 Martinkó András, A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése , Bp., Akadémiai, 1965 (Irodalomtörténeti könyvtár, 17) 5 Hatvany Lajos, Így élt Petőfi I ., 1967. 6 Petőfi Sándor, A szökevények – Eredeti novella , Pesti Divatlap, 1845/6., 172–174. 7 Petőfi Sándor, A nagyapa, Életképek (5) 1847, I., 163–172., 199–209. 8 Petőfi Sándor, A fakó leány s a pej legény, Életképek (5) 1847, I., 597–606., 629–639. 9 Hatvany Lajos a következőként határozta meg Petőfijelentőségét a 19. századi magyar próza alakulástörténetében: „A magyar próza Petőfi tolla alatt vált folyamatossá és élvezetessé. Mégpedig már Jókai előtt s Jókainál tökéletesebben, mert világosabban, átlátszóbban, folyamatosabban, csengőbben és egyszerűbben. Irodalmunk végzete, hogy Jókai hatását nem ellensúlyozta Petőfié, s hogy a mi prózánk ezért szinte egy egész századig a szónokiasság betege volt.” – Hatvany Lajos, Így élt Petőfi I–II., s. a. r. KISS József, Akadémiai, Budapest, 1967, I., 935. – Jókai irodalmi életművét, annak jelentőségét és hatás történetét nem lebecsülve: az idézet rámutat, hogy Hatvany felismerte, miként hathatott a Petőfi-próza a kortársak poétikai szemléletmódjára. 10 Kerényi Ferenc, P etőfi Sándor élete és költészete: Kritikai életrajz , Bp., Osiris, 2008 (Osiris monográfiák), 172.
