Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Graf Dorka: A szolgálólány meséjének transzmediális világa
86 gukban. Átlagos, hétköznapi szereplők, akik mellett az olvasó is fokozatosan gyűjti a bátorságot, hogy szembenézzen az elnyomással. Szemükön át látjuk a világot, melyben próbálnak boldogulni, rajtuk keresztül éljük át a diktatúrát, a szenvedést. Transzmediális világépítés kapcsán a leggyakrabban előhozott példák George R. R. Martin A tűz és jég dala című művének világa, illetve J. R. R. Tolkien A gyűrűk ura című trilógiája. E két mű azért válhatott olyan sikeres transzmediális világgá, olyan transzmediális termékké, mert annyira részletgazdag és alapos. Világaik komplexek, minden tér alaposan kidolgozott, megszámlálhatatlan karaktert mozgatnak, melyeknek ismerjük teljes háttértörténetét is. Az olvasónak nem maradnak megválaszolatlan kérdései, vagy a történetből, vagy a függelékekből megismerheti a világok történelmét, kultúráját és földrajzát is. Ez a részletgazdagság azért különösen fontos, mert így tud az olvasó, a befogadó számára egyfajta elmerülést, komplex szórakoztatást nyújtani.5 Ennek teljes ellentettjével találko zunk A szolgálólány meséjé ben. Atwood regényének világát elsősorban a rejtély, a titok, a homályos megjegyzések, elejtett információk működtetik. Az elbeszélő nevét sem igazán ismerjük, arcát is elfedik – ahogy az összes többi karakternek is, az elbeszélő rejtőzködik. A világ beszűkült, az embereket nem a nevük, karakterük és jellemük miatt jegyezzük meg vagy tartjuk fontosnak, hanem a társadalomban betöltött szerepük miatt. Ahogy hallgatjuk Fredét a regényben, megismerhetjük Gileádnak azt az oldalát, melyet ő ismer, de amiről ő nem tud, mi sem szerzünk tudomást – Gileád jelentős része rejtve marad. A homályos foltokat a másoktól elejtett információkból próbáljuk meg megszerezni az olvasás során. A könyv legvégén található szövegrész pedig, a Történeti áttekintés ezeket az információkat is megkérdőjelezi végül. Amíg A tűz és jég dala és A gyűrűk ura esetében a részletgaz dagság, alkotói alaposság és körültekintés miatt válhatott transzmediális világgá, addig A szolgálólány meséje a homályosság és titok miatt. A sok ismeretlen tényező adta a lehetőséget, hogy a tévésorozat készítői kicsit szabadabban kezelhessék a történetet, illetve a másik médium lehetővé tette, hogy megmutassák a világot, ne csak leírják azt. Ez az új, vizualitáson alapuló médium tudja kiegészíteni a regény homályos pontjait az olvasók számára. Maradva a már említett két klasszikus fantasy példánál, mutatnak egy komolyabb eltérést a karakterek szempontjából. Míg Tolkien szereplői javarészt egy határozott értékrendet képviselnek, és elhelyezhetőek a jó-gonosz tengelyen, addig Martin szabadabban, bátrabban bánik a szereplőivel. Gyakran és gyorsan változnak a túlélés érdekében, illetve mindig előkerülnek újabb és újabb karakterek, ahogy természetesen ugyanolyan gyorsasággal el is tűnnek szereplők, akár olyanok is, akik egészen addig meghatározó szerepet töltöttek be a cselekmény alakulá▼ 5 Keserű József: Transzmediális világok, in Lehetnek sárkányaid is, Prae Kiadó, 2021. 203. oldal.
