Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Kriskó János: Petőfi Sándor kultusza Kiskőrösön (Beszélgetés dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával)
139 az elbeszélő költemény képi megjelenítése állt a középpontban. De nagy szükség van arra is, hogy egy hagyományosabb szerkezetű, állandó kiállítása is legyen a múzeumnak, ami egy kicsit talán a régebbi időket idézi. Van benne technika, van benne például vetítés, meg egyéb különlegességek, de mégis, a komoly szövegek jelentik a gerincét, amelyekhez aztán kapcsolhatunk olyan további információkat, amelyek megismeréséről már maga dönt a látogató, például érintőképernyők segítségével. Így utána tud menni egy-egy témának, módja van a mélyebb megismerésre. De akinek kevesebb ideje van, vagy nem különösebben mély a Petőfi iránti érdeklődése, ő is megtalálhatja a maga örömét anélkül, hogy halálra unná magát a hosszadalmas magyarázatokon. A feladatunk, hogy ezzel a megújuló kiállítással olyan információ-együttest kínáljunk, ami az általános iskolás gyermeknek is és a területen jártas felnőttnek is képes használható és érdekes, új tartalmakat nyújtani. Érzékeljük, hogy mekkora ugrások, olykor szakadékok vannak az egyes generációk között, hogy nagyon megváltoztak az iskolai elvárások, hogy a mai generációk kapcsolódása talán már jóval lazább a Petőfi-jelenséghez, mint akár csak egy vagy két generációval ezelőtt. De vannak ma is jó és megnyugtató példák is. Ma is elsősorban pedagógus-függő, hogy a gyerekeknek milyen lesz a viszonyulása Petőfi Sándorhoz. Ha azt látjuk, hogy van az érintett diákok, a pedagógusok és a szülők részéről fogadókészség, akkor emellé a múzeum már oda tudja tenni a maga kínálatát. Az idén egyébként nagyon sok kiállítás megújul országszerte, nem csak Petőfihez kapcsolódóan. Feladja a leckét, hogy miként lehet ezek sorából valahogyan kitűnni? Mert abban azért erősen hiszünk, hogy a mi kiállításunk a legjobb. – Az új állandó tárlat miben tér el a korábbitól? Lucza Ilona: – Azt domborítjuk ki, hogy a hét éven keresztül alkotó fiatalember mi mindent volt képes megteremteni. Érintjük az útkeresésben az iskolákat is, de a hét alkotó év áll a középpontban, és ennek a hét évnek a jelentősebb állomásai az irodalomban. Komoly hangsúlyt kap a próza, amelynek az eddigi kiállításban nem volt túl nagy szerepe. A hét év bemutatása kronologikus sorrendben, tematikus rendben kerül a közönség elé, amelyet megszakít egy-egy erősebb impulzus: a János vitéz, 1848, vagy az Úti levelek . És lesz egy gyújtópontja a kiállításnak, a végső, nagy fal, aminek a leírásától tartózkodom, legyen meglepetés a látogatóknak! – Feltétlenül indokolt volt új állandó kiállítással előállni? – Az új kiállítás segít megtalálni Petőfi titkait az életútban. A koncepciója pedig az – és ezt a látványtervezők találták ki – hogy a külső falakon Petőfivel kapcsolatos dolgok mennek, a belső falakon pedig olyan személyek és témák jelennek meg, amelyek kapcsolatosak vele. A barátai vannak ott, a színészet, a családtagok, Szendrey Júlia például. A környezete kerül belülre. Nagyméretű fotók, poszterek, printek segítik a vizualitást, szinte meghökkentenek, amikor először szembesülünk velük.
