Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Kriskó János: Petőfi Sándor kultusza Kiskőrösön (Beszélgetés dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával)
131 Petőfi Sándor kultusza Kiskőrösön Kispálné dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával Kriskó János beszélget Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója módot kínál átgondolni a költő kultuszának általános állapotát, az egyes emlékhelyek, intézmények működésének tapasztalatait, a megújulás és megújítás szükségességét. Kiskőrös városa már a korai időktől a Petőfi-kultusz egyik legkövetkezetesebb ápolója és fejlesztője. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum egykori és jelenlegi vezetőjével, Kispálné dr. Lucza Ilonával és dr. Filus Erikával tekintettük át a Petőfi-kultusz aktuális állapotát és az évforduló kapcsán várható fejlesztéseket és változásokat a szülővárosban. – Melyek az első nyomai a kiskőrösi Petőfi-kultusznak? Lucza Ilona – Már az 1850-es években nagyon sokan foglalkoztak Petőfivel, elsősorban az eltűnésével. A legfontosabb kérdés egy hiteles életrajz összeállítása volt, amihez pontos adatokra lett volna szüksége az életrajz írójának, de az életútnak mind az eleje, mind a vége kérdőjelekkel van tele. Petőfi annyira ismert volt, és annyira nem hitték el, hogy véglegesen eltűnt, hogy a legváltozatosabb történetek keringtek róla. Ő maga is többféleképpen nyilatkozott az életrajzi tényeiről. Minden életrajz a születési hellyel és idővel kezdődik, és nála már itt elakadtak. 1857 januárjában a kiskőrösi evangélikus lelkész, Sárkány János olvasta a Vasárnapi Ujság felhívását, hogy jelentkezzen, aki bizonyosat tud Petőfi születésé ről. Sárkány János iskolatársa volt Petőfinek, és úgy tudta, hogy a költő Kiskőrösön született. Evangélikus lelkészként az anyakönyvekben keresett bizonyítékot. Meg is találta a keresztelési bejegyzést, és elküldte a Vasárnapi Ujság nak. A születési hely kérdése ezzel a közléssel nyugvópontra jutott, bár Petőfi a dokumentumokban továbbra is eltérő adatokat szerepeltet. Ezekben olyan rovatok vannak, mint származási hely, illetőség, lakhely és természetesen a születési hely is. Mi, erre való tekintettel, még jó 20 évvel ezelőtt összegyűjtögettük azokat az okmányokat, ahol ezek a rovatok szerepeltek. Megnéztük alaposan, hogy milyen kérdésre születtek az egyes válaszok. Azt tapasztaltuk, hogy ahol születési helyet kérdeztek, ott Petőfi mindenütt következetesen Kiskőröst nevezte meg. Ezt az 1857-ben, a Vasárnapi Ujság ban megjelent, születésre vonatkozó közlést tekinthetjük a kiskőrösi Petőfi kultusz kezdetének. Ennek az eredményes közlésnek a mintájára próbálták meg a halál helyét is legalább ilyen bizonyossággal megállapítani, de ez nem volt sikeres. A kultusz újabb meghatározó állomása 1862, amikor szobrot állítottak Kiskőrösön Petőfi Sándornak. Ez volt a világ első köztéri Petőfi szobra. Ekkor jelölték meg emléktáblával a szülőházat is. A szobor ma is itt áll a szülőház
