Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Metzing Eszter képei (A címlapon: Purple Precipitation)
95 vott emlékképek sokaságát. A zsúfolt kompozíció, mely semmiféle ürességet nem engedve a vászonvégekig terjed, középpont nélkül engedi a tekintet szabad mozgását, akár az emlékezés gyors, asszociatív aktusának, telített szimbóluma. A vegyes technika sajátossága a grafikus elemek és a térbeli cérna-rezervátumok kölcsönhatása. Mintha csak a grafikus minták lefedésére, odarögzítésére szolgálna a fonál. Akárcsak a gombfelvarrás során, a megrajzolt könnyed testek stabilitását biztosíthatja a hímzett felület, mintegy rögzítésként. A címben is megképzett intim tér szimbolikája utal az impresszionista kertek szövevényes, impulzív építkezésére, melyben a színes textúrák burjánzó egységei organikusan keresztezik egymást. Claude Monet Giverny-i kertjének fotói ugyancsak hasonló képmetszeteket hoznak létre, mint Metzing alkotása. A növényzet felcserélődik, a virágok helyébe emberi alakokat ültet Metzing. Karaktereinek ruházata válik a kolorizmusának felületévé. Ezzel a gesztussal átértelmezi Monet természetelvű megközelítését, és egy emberekkel zsúfolt teret lényegít át. Eszközhasználat terén szintén érdekes ellenpontot képez az impresszionista kertábrázolással szemben: a nagy, színes foltok, intenzív fényhatások mintázatai helyett törekszik a realisztikus ábrázolás grafikus megfogalmazására. Az emberi test és a növényzet megfeleltetése globális aktualitásokat emel be a képértelmezésbe. Az emberek nyüzsgő tömege, a természet visszaszorulását, a civilizáció agresszív térhódítását és a modern kor természet-ember egyensúlyproblémáját is megjelenítheti. A tömegkultúra vizuális információ özöneként is vizsgálhatjuk a kép szereplőinek kapcsolódásait. Melyben az egyes emberi testek figurális alakja elmosódik a teljes képsík együttes vizsgálatában és absztrakt térformákká alakul a zsúfolt kompozíció rengetegében. A tűszúrások nyomán kirajzolódó cérnaszálak szövedéke hasonlóan a talaj alatti hajszálgyökérzethez, nem csupán a kép látható síkját járja át, de a vászon túloldalán is kapcsolódik. Szimbolikájában hasonló a növényzet sokrétű egymásba kapcsolódásához, a „láthatatlan” föld alatti részek egyidejű létezéséhez. A korábbiakban említett rögzítőfunkció mentén akár archaikus szimbólumokat is érinthet a fonál a kép kontextusában. Ha a szálak, mint kapcsolódó útvonalak, iránymutatók szolgálnak a vizuális kódolásban, akár Ariadné mitologikus alakjához is társíthatja az elemző. Ebben a kontextusban összefonódva a női minőség archetipikus vizsgálatával, lehetőséget nyújt a hímzőfonál egy újfajta perspektívában szemlélni a képet. A Belső kert tudatalatti emlékezőmunkájához kapcsolódva az Ariadnémítosz ikonikus labirintusa és a fonalgombolyag is kirajzolódik. A mitológiai történet szerint Ariadné fonálgombolyaggal mentette meg Théseust, aki végül a fonalat követve talált ki a Minótaurus Daidalos által épített labirintusából. Metzing képének sűrű gomolygása pedig egyszerre idézi meg a labirintusszerű elrendezést, valamint a kiutat jelentő fonalat, hiszen az utak és kapcsolódások lekövetése a bújtatott szálak végpontjai mentén lehetséges. A hímzés meditatív
