Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Beke József: Arany János eltűnt, majd megtalált LEBEL szaváról
37 Mivel az Arany-szótárt elkészülte és megjelenése után is gyakran használom a költő művei körüli munkámban, legutóbb, az Arany szólásszerű kifejezéseivel foglalkozó könyvem7 készítése közben rátaláltam a könyvnek egy másik hibájára is. Az illető szócikk nem teljesen hiányzik a könyv szövegéből, csak éppen az első része. Elmaradásának oka ma már pontosan föl nem deríthető, föltehetően a lapra szerkesztés során tűnhetett el a rímel ige szócikkének eleje. Tehát a könyvben megvan a szócikk töredéke, a második része, ami a rímel igének melléknévi igenévi alakjára, a rímelőre vonatkozókat tartalmazza. Számomra különösen emlékezetes ennek a szócikknek az elkészítése, mert nyolcévi munkám során bizonyára ennek az egynek az elkészítésére kellett a legtöbb időt fordítanom. Ugyanis e rímel igének első jelentése világos ugyan: ’(szavak vége) összecseng’, az ezt bizonyító példák sem okoztak gondot, de láttam, hogy az ige négy előfordulásából az egyik idézetben a jelentés egészen más. Tehát ennek az igének az alapjelentés mellett egy másik értelme is van Arany nyelvében. De mi lehet az? Ez pedig csak az ide vonatkozó idézet alapján derülhet ki: Azt sem veszi fontolatra, Hogy rímelt a „Mondolatra” Kölcsey és Szemere (Báró Kemény Zs.-hoz 11). Ebből láttam, hogy itt a nyelvújítás korának egyik „nagy ügye”, a Mondolat című könyv körüli bonyodalomra céloz Arany. Az első sorpár végén olyan rímszók vannak, amelyek ma nem használatosak. Az első kifejezést ma így mondjuk: valaki fontoló-ra vesz valamit, nem fontolat-ra, de azért ezt még megértjük. Ám a Mondolat így, nagy kezdőbetűvel, tehát tulajdonnévként a köznyelvben nem, csak a szaknyelvben, mégpedig az irodalomtörténeti, de főként a nyelvészeti szaknyelvben fordulhat elő. Éppen ezért mai nagy, legteljesebb értelmező szótárunk sem a fontolatot, sem a Mondolat-ot nem tartalmazza! Az itt szereplő Mondolat című könyv 1813-ban jelent meg, és a túlzó, szinte minden fogalomra új kifejezést javasló nyelvújítók ellen fellépő, gúnyos hangú könyv volt, címéül pedig éppen a föntebb már szereplő Barczafalvy egyik új szavát választották: Mondolat. A mindenáron újítók ellenfelei két év múlva a Felelet a Mondolatra című könyvben természetesen hasonlóan csúfolódó hévvel válaszoltak, s ebben többek – ma már jelentéktelenek – között Szemere Pál és Kölcsey Ferenc volt két neves alkotó. Utólag, mai szemmel visszanézve már úgy ítélhetjük meg e harcot, hogy belőle a magyar nyelv került ki győztesen: megteremtődött az a nagyszerű kifejezőeszköz, amelyet éppen Arany költői nyelvében is csodálhatunk. ▼ 7 Szólások és szólásszerű kifejezések Arany János költői nyelvében.
