Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 10 szám - Brunner Attila: Adatok a honfoglalás kori ornamentika használatáról a magyar szecesszióban (Bevezető az ornamentikáról)
72 reklámját is elhelyezték.50 A mű egy vendéglősöknek szánt rövid összefoglaló a magyar történelemről. Habsburg-ellenes, rendkívül leegyszerűsített narratívája szerint a vitam et sanguinem gesztusát Mária Terézia azzal hálálta meg, hogy „a magyar divat úrrá lett a bécsi udvarban!”, amivel kezdetét vette a „beolvasztás”, majd „[p]angás, álmos közöny vett erőt mindenen. Sülyedés, mély álom, tétlenség levernek mindent; elnémítják a nemzeti öntudatot, megalázzák a nemzeti szellemet, hogy a nemzet önmagát megalázva görnyedjen az osztrák fenható uralma alatt.”51 Az elbeszélésben a főgonosz II. József, és az 1867-es kiegyezés is csak a „vérig sértett magyar nemzettel” jöhetett létre. A kiadvány afelől sem hagy kétséget, hogy a „hagyományos bécsi politika mindenkori üzleti törekvése volt Magyarországot gyarmatává alakítani és el is követtek mindent, hogy ezt a törekvést siker koronázza”.52 Az osztrákellenes pozícióból történelmet oktató vendéglátósok szerint a jelen feladata, küldetése kettős: a magyarság számára most éppen kedvező gazdasági helyzetben folytatható a nemzetépítés munkája, de mivel a gondolatmenet szerint „mi” a többi nemzettől lemaradásban vagyunk, a pótláshoz szükséges a nemzeti egység létrehozása. Mire ez a kiadvány megjelent, a Kneffel család két nagyobb építkezése is a családi emlékezet szerint „Lechner stíl”-ben valósult meg.53 Kneffel Ede háza az előzőekben már említésre került: két olyan majolikadísz található rajta, amelyek forrása Hampel honfoglalás kori leletekkel foglalkozó munkája, a majolikaszív és a gyöngysoros gomb. Az épület engedélyezési tervét (amelyen homlokzati rajz nem látható) 1909. július 12-én szignózta Ujszászy János és Majláth József, de az építkezési szándék már az 1908. év végén megvolt, amiről telekszabályozási iratok tanúskodnak. Az építkezést 1910-ben fejezték be.54 Ugyancsak 1909/1910 telére tehetők a Kneffel Ede világlátott fia, a vendéglős szakmát továbbvivő Kneffel Béla által az Európa kávéház enteriőrjébe megrendelt, csak a sajtóbeszámolókból ismert berendezések. „A díszes faragványokkal ellátott magyar stílusban készített zsöl[l]yék, a majolikával gazdagon díszített emelvények, a dus aranyozással s remek festéssel ellátott falak az ízléses rézveretű asztalok, a szervirozáshoz szükséges remek készletek bámulat▼ 50 Mult, jelen és jövő. A magyar vendéglősök hazafias cselekedetének – a „Petőfi-sír” megkoszorúzásának – emlékére, Schwarz Artur könyvnyomdája, Kiskunmajsa 1912. Országos Széchényi Könyvtár, 202., 591. 51 Mult, jelen és jövő, i. m. 1912, 17. 52 Mult, jelen és jövő, i. m. 1912, 26, 28. 53 Mészáros Márta: Egy félegyházi polgárcsalád és az új stílus. A Kneffel család és a szecesszió, in: Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéről, szerk. Brunner Attila – Mészáros Márta – Veress Dániel, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza 2017, 238–246,, idézett rész 241–244. 54 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára, V. 175/b. Kiskunfélegyháza város polgármesteri hivatalának iratai (1872–1950). Közigazgatási iratok (1872–1950), I-5894/1907, I-2743/1908, I-4334/1910 alapszámok. Építkezés, in: Félegyházi Közlöny, 8. évf. 18. sz. 1909. május 2. 5.
