Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - N. Horváth Béla: Az újrafogalmazott kultusz(könyv) (Illyés Gyula Petőfi-életrajzai)
104 forrásának tekintett Ferenczi-monográfiához13 fordul adatokért és argumentumo kért annak igazolására, miért is magyarosította nevét a költő, s miért módosította (hamisította meg) születési helyét Kiskőrösről Félegyházára. Az ok, az aszódi és a selmeci diákévek alatt elszenvedett sérelmek az erősödő szlovák nemzeti érzést képviselő tanároktól, illetve ahogy Ferenczi mondja, az „agresszív pánszlávizmus” részéről: „Ennek oka a szláv eredettel való ellenszenvében rejlik s ez az ellenszenv benne már Aszódon fölébredt; még inkább kifejlett Selmeczen, a hol először volt alkalma a pánszláv törekvéseket megismerni. Ekkor fölébred büszke dacza s ö, ki sem vallásánál, sem neveltetésénél, sem lelkiismereténél fogva nem akar csak tösgyökeres magyarnak tartatni: magát kún eredetnek vallja s igy születése helyével és származásával együtt.”14 Ferenczi a diák Petőfi szlovákellenes kitörését egy történetbe ágyazva meséli el: „Magyarságára ekkor kezd először büszke lenni, s tagadja, hogy szláv vagy tót eredetű. E mellett öntudatára jut, hogy tanárának is szláv rokonszenvei vannak, s efféle hatásnak kell tulajdonítanunk, hogy 1837-ben Korennél egy kukoriczatörés alkalmával oly »nemzetiségi dühbe« jött, hogy így kiáltott fel: »A tótok közt egy becsületes ember sincsen«.”15 Illyés ugyanezt így interpretálja 1936-ban: „Az ifjúnak azonban itt is lelkes pánszlávokat sikerült kifognia. Ezek agitációja sincs hatás nélkül. Egyikük tüzes beszéde után az ifjú is úgy tűzre lobban, hogy így kiált fel társai közt, épp egy kukoricatörésen: »a tótok közt egy becsületes ember sincs!«.”16 A fiatal Petőfinek leginkább Daniel Gabriel Licharddal voltak konfliktusai, a történelemtanárral. Illyés itt is Ferenczire támaszkodik, felidézve a konfliktust, de ki is bővíti a Ferenczitől olvasottakat, illetve az első könyvét is: „Lichard tanár úrral kivételt tehetünk, nyugodtan rossz tanárnak, rossz embernek s ráadásul rossz szlovák hazafinak is tarthatjuk. Hamarosan eléri, hogy lángeszű tanítványa megutálja kedvenc tárgyát, a történelmet, az iskolát s egy kicsit az egész életet. S a papokat is? Lichard Isten szolgálatából állott a műveltség és az osztrák titkosrendőrség szolgálatába, hivatásos lelkész és besúgó. Az ő lelkét terheli, hogy a fiatal költő kilép a rendes kerékvágásból; a megpróbáltatások özönét zúdítja a rokonszenves kamasz fejére.”17 Petőfi szlovák fogadtatását és a szlovák recepció túlkapásait is értelmező Kiss Gy. Csaba úgy véli, Illyés igazságtalanul vádolta meg elfogultsággal18 a történelem „professorát”, aki „szekundába ponálta”, azaz elégtelent adott a kedvenc tantárgyából a már akkor is költői álmokat dédel▼ 13 Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza I–III. Franklin, 1896. 14 Ferenczi, i. m., 29. 15 Ferenczi, i. m., 89–90. 16 Ferenczi, i. m., 90. 17 Illyés Gyula: Petőfi Sándor, 49. 18 Kiss Gy. Csaba: Petőfi és a szlávok/szlovákok. Lapok a kultúrtörténet egy sajátos fejezetéből, Kortárs, 2022, 6, 61–66.
