Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
157 sek, hanem sokkal inkább a bennük megrajzolódó világ, a látható poétikák és eljárások körvonalaznak valamit, amit jobb híján így nevez ez a bevezető szöveg. Esetlegességet egyébként éppen az hordoz magában, hogy a gyűjtemény ábécésorrendben közli a költőket és verseiket (szerintem nagyon helyesen), s ezzel együtt vagy mindennek ellenére lehet felfedezni hasonlóságokat. Ha mindenképpen a metamodernizmus szöveggyűjteményét szerették volna létrehozni a szerkesztők, akkor egy olyasféle szerkesztési mód lett volna gyümölcsözőbb, mint amit Kabai Lóránt alkalmazott az Egészrész , 22 vagy Áfra János az R25 23 antológiában (több-kevesebb sikerrel), ahol nem az ábécésorrend szervezte a könyveket, hanem bizonyos motivikus-tematikus kapcsolódások, egymásra felelések. Így viszont, bár egy-egy szerzőtől 3–4–5 vers szerepel csupán, hál’ Istennek van esély az egyéni arcélek kirajzolódására.24 Ez pedig általában meg is történik, hiszen végigolvasva az antológiát leszögezhetjük: fontos, erős, színvonalas könyvről van szó, s nem csupán a fiatal antológiák speciális mezőnyében, hanem egyáltalán a magyar nyelvű versgyűjtemények között, talán az utóbbi évek egyik legjobbja. A szövegek kimerítő elemzésétőlismertetésétől most eltekintek, s végezetül csak pár futó megjegyzést szeretnék ejteni a korpuszról. A kötet recepciója bőven foglalkozott azzal, hogy milyen jelentős a Hervay Gizella-hatás, ami nem független azoktól a poétikai sajátosságoktól,25 melyeket metamodernnek hív a könyv.26 Feltűnő volt számomra a szabadversek rendkívül nagy dominanciája, ami persze az utóbbi évek, sőt évtizedek tapasztalatait figyelembe véve nem meglepő, viszont kevésbé örömteli, hogy ezzel együtt a túlírt, nem tudatos koncepció eredményeképpen bőbeszédű szöveg is igen sok van az antológiában. Az eszközök terén pedig vitathatatlanul kimagaslik a hasonlat, ami szintén nem csak a címtelen föld szerzőire jellemző. A végtelennek tetsző névsorolvasást és a maximum pármondatos jellemzéskísérleteket mellőzve, melyek általában is az antológiakritika rákfenéi, csak annyit jegyeznék még meg, az általában is erős, színes, színvonalas anyagból számomra kiemelkedtek Gondos Mária Magdolna (a Kacsázgatok, apám talán a gyűjtemény egyik legerősebb verse), György Alida, Kali Ágnes, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Sánta Miriám, Sárkány Tímea, Serestély Zalán és ▼ 22 k. kabai lóránt szerk. Egészrész. Fiatal költők antológiája . József Attila Kör – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007. 23 Áfra János szerk. R25. A rendszerváltás után született generáció a magyar lírában . József Attila Kör – PRAE.HU, Budapest, 2015. 24 Hisz „[a] költő, az igazi, ott kezdődik, ahol különbözik.” Ilia Mihály, Új költők sorakoznak . Tiszatáj 1970/4. 367–373. 25 Melyek egyébként gazdagon megjelennek a könyvben: a lokalizálhatóság (Erdély, Románia) globális reflexiókkal, politikaiközéleti-szociális érzékenység(ek) artikulációja, az ökolírává lényegült természetlíra, a családtörténetbe ágyazódó identitáskérdések, gyermekkori traumák, abúzus stb. 26 Legdirektebb módon György Alidánál, Kali Ágnesnél vagy Sárkány Tímeánál, de sokatmondó gesztus az is, hogy egy (akkor, 2020-ban) induló könyvsorozat, a Hervay-könyvek első darabja is ez az antológia lett. A sorozat azóta már 6 kötetet számlál, verset és prózát vegyesen, s hasonlóan letisztult, vagány megjelenéssel, mint a címtelen föld .
