Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
131 A vajdasági irodalom hajlamos elszigetelődni, így kulcsfontosságú, hogy a szerzők át tudják-e törni a határt, tudnak-e integrálódni a magyarországi irodalmi életbe is. A fiatalabb nemzedék közül első ként talán Terék Anna törte meg a jeget, aki a magyar irodalom jelenleg is népszerű, több nyelvre fordított és többszörösen díjazott szerzője. Természetesen a fiatalabb generáció közül azok a szerzők tudtak sikerrel bekapcsolódni az anyaországi irodalmi folyamatokba, akik életvitelszerűen Magyarorszá gon élnek, mint például Terék mellett Bencsik Orsolya vagy Barlog Károly is, akinek harmadik kötetét például már magyarországi kiadó jelentette meg. Fekete I. Alfonz 2015-ben JAKKendő-díjat érdemelt ki, Kormányos Ákos pedig elnyerte a 2021-es Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Antalovics Péter 2015-ben, Cirok Szabó István pedig 2020-ban Makói Medáliák-díjban részesült. Az itt tárgyalt legtöbb szerző a vajdaságiak mellett rendszeresen publikál magyarországi irodalmi fórumokon is, ösztöndíjakat és díjakat nyer, köteteiknek van magyarországi recepciója is, így mondhatjuk, hogy integrációjuk többé-kevésbé sikeres. Elsőként nyújtsunk ízelítőt azokból a 30 év alatti vagy körüli szerzőkből, akik már kötettel rendelkeznek. Antalovics Péter 1993-ban született Zomborban. Első verseskötete 2014-ben jelent meg Örö kszoba címmel, melyben látomásos, nyug talanító hangulatokkal dolgozik, verseiben nyomaszt a semmi, kitapinthatóvá válik az üresség, mely már akkor éreztet magában valami kozmikusságot. Az én egy szobába zárva önmagával, tükrökkel körülvéve megduplá zódik, meghasad, végül feloldódik: „ebben a színtelenre festett szobában / olyan fárasztó a tudat / hogy magamat hallgatom ki / az ablakom alatt” (terápia , 35). Az Örökszoba klauszt rofóbiája a 2019-ben megjelent Távoli pólusok ban kinyílik, és megmutatkoznak Antalovics költészetének távlatai. A tér és idősík látványosan kitágul, a helyszín egy város az időtlenségben, a mellette fekvő folyó víztükrén távoli csillagok tükröződnek. Versnyelve feszesebb, kötöttebb formát ölt, néha visszatalál a hagyományos rímekhez is, hiszen a versek maguk is egy örök szabályszerűséget kutatnak, amely rendet teremt a világmindenségben. A világ mozgatórugója az ellentétes pólusok közötti árapálymozgás, mely az örökké vágyott, de elérhetetlen egyensúlyt keresi és kí vánja: „szédítő alakzat forog körülöttem, a tératomokban az űr, / a mindennek értelmet adó titok. az utolsó és első lényeg / végül mindig körbeér, s az érintések kemény szabályokká / válnak, mint ősi, mozdíthatatlan monolitok.” (az éter tündökélese , 68). Celler Kiss Tamás 1995-ben született Szenttamáson, első kötete Anyaméh címmel látott napvilágot 2015-ben a zEtna Kiadó gondozásában, mellyel Sinkó Ervin Irodalmi Díjat érdemelt ki. Ekkor mindössze húszéves volt. Második kötete hat évre rá, 2021-ben jelent meg a Forum Könyvkiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös gondozásában, a Hortus Conclusus sorozat 61. darabjaként. A mérgezett gyalog kötettervével elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjat. Celler
