Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban

118 való logikai és retorikai viszonya (ellentéte, párhuzama, tautológiája) bír szö­vegszervező, retorikai funkcióval. Mindez azokban a versekben termékeny, ahol a tudatra vagy a személyiségre való rákérdezés egy tágabb (szöveg)kontextusba illeszkedik: „Tengerészcsomókkal küzdeni ajándék / Babérkoszorúval ment egy Dante-árnyék / Történelmi kétely tényekhez tapadva / Nem jó bőrbetegség véresre vakarva“ (Daliás idők ); illetve ahol valamilyen kerettörténet teszi feszessé, és nyelvi ­leg kondícionálttá a verset: „úgy illene / felköszönteni illene a nyolcvanharmadik születésnapján / úgy illene az apádat / felköszönteni illene / gyere fiam segíts föl add a kezed / hadd lássak ma mindenkit vendégül / gyere ma mindenkit vendégül látok“ (Ágyvendég ). Veres Erika verseskönyve, a Duett a sárban 12 a hangulati és a párkapcsolati líra hagyományába egyaránt illeszkedik, emellett a térpoétika és az intimitásköltészet jellegzetes kulisszáit is színre viszi. Valójában egyetlen, érzékleti és nyelvi asszoci­ációk mentén épülő, nagy ívű, önálló címmel nem rendelkező, fragmentált ciklust tartalmaz, amelyet négy rövid, enigmatikus vers oszt ketté, így mintegy materiá­lisan viszi színre a kötetcímben jelölt duplikációt. A kötet egységességét a beszélő én homogenitása, és a fragmentum-jellegű szövegtörmelékek erősen retorizált nyelvisége biztosítja: a „duett” ebben az esetben nem a szólamok elkülöníthető­ségét, hanem inkább az én és a másik (a másik ember, vagy a város, a környezet) oppozícióját és kölcsönviszonyát jelzi. Veres Erika költészete a kortárs líra azon vonulatához illeszkedik leginkább, amely a női identitás (az érzelmi, a testi, vagy éppen az idegenség-tapasztalat) megfogalmazását a külvilág leírására alkalmas képek felhasználásával tartja elképzelhetőnek. Az ember rezdülései nemcsak a ter­mészeti jelenségekben (pl. a „harsogó füvű kertben egy kinyílt rózsafej”), hanem az épített környezet, a civilizáció objektumaiban is megjelenhetnek („elhalványulnak a graffitijelek / azbesztfalon stagnáló gondolatmenet”). A könyv egyrészt a magyar irodalmi modernség hagyományához kapcsolódik (az intertextusok, allúziók révén többek között Petőfi és Babits is megjelenik), másrészt a szerzőre (aki műfordí­tóként a török költészetet közvetíti) a modern török líra is érzékelhető hatást gyakorol. Mellár Dávid Vagy valami egészen más 13 című verseskötete rendhagyó abban az érte ­lemben, hogy tartalmazza a szerző saját néven írt verseit, valamit a Kozmár Klára álnéven megjelent költeményeit is. A két verscsoport sajátosan opponálja egy­▼ 12 Veres Erika, Duett a sárban, Pozsony, Kalligram, 2019. Veres Erika 2021-ben nyerte el az Irodalmi Szemle Szemmel tartva­díját első verseskötetéért és műfordítói tevékenységéért. 13 Mellár Dávid, Vagy valami egészen más , Pozsony, Kalligram, 2020. Mellár Dávid első kötetével 2020-ban elnyerte a Szemmel tartva-díjat, amelyet az Irodalmi Szemle szerkesztősége fiatal alkotók elismerésére alapított.

Next

/
Thumbnails
Contents