Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 7-8. szám - Télffy Ármin: Kifejezéstelen hiány (Az elektív affinitás poétikája Áfra János Rítus című kötetének példáján)

83 sen. A regényirodalom úgy képes megszelídíteni a lét komplexitását, hogy közben elkerüli a valóságot elszegényítő otromba módon vulgarizáló redukció csapdáját. Az élet irodalmasítása segíti az egyre komplexebbé váló én uralhatatlanságát elvi­selhetővé tévő autentikus létélmény megélését. A kumulatív kulturális evolúció által előidézett komplexitásnövekedésre válaszul a XVII–XVIII. században az őszinteséget (sincerity), mely a társadalmi értékekkel való azonosulásban ölt testet, fokozatosan felváltja az autentikusság, azaz a saját individuális értékekhez való hűség.12 A sincerity (őszinteség) nem személyes, hanem közösségi erény, melynek célja, hogy a magunkhoz való hűség révén elkerüljük, hogy másokat becsapjunk. Az autenikusság mint ö nmagunkhoz való hűs é g ezzel szemben nem jelent maga ­sabb rendű morális céloknak való alárendelődést, hanem öncélként tételeződik. Diderot Rameau unokaöccse című regényében izgalmasan ábrázolja az őszin ­teségen alapuló létmód és az autentikus életvitel küzdelmét. A regény narrátora tiszteletben tartja a fennálló rendet, és ezért a társadalom megbecsült polgáraként éli életét. Az unokaöccs viszont bár megvetéssel viseltetik a közösségi értékek iránt, mégis arra törekszik, hogy magasabb pozíciót tölthessen be az általa lenézett társadalomban. A Diderot-regény Goethe által németre fordított változatát olva ­só Hegel reflektál a Rameau unokaöcsé re a Szellem fenomenológiája című művében. Értelmezése szerint az elbeszélő az őszinte, becsületes ember példája, míg az uno­kaöcs dezintegrált, elidegenedett tudatú személyként paradox módon k özelebb kerül az autentikuss ághoz a nem-elidegenedett-volta számára utat nyitó autonó ­mia növelésének lehetősége révén. A kummulatív kulturális evolúció hatására létrejött XVIII. századi komplexitásnöveke dés megragadás á ra alkalmas egyik vadonatúj, autentikus fogal ­mi rendszer a Lavoisier13 nevéhez köthető új kémia , mely a newtoni fizika reduk ­tív, kvantitatív szemléletével szemben, viszont Newton Optiká jával 14 összhangban, a minőségi sokféleséggel operál. Értelmezésem szerint Goethe Vonzások és választások című regénye a kvázi­kémiai cserebomlások olyan kísérleti laboratóriuma, amelyben az inputok hatására a szereplők között kialakuló szerelmi cserebomlások eredményeképpen előre jelezhetetlen és kezelhetetlen emergens mintázatok jönnek létre. A regény szereplői az őszinteségre (sincerity) épülő emberi kapcsolatokat leromboló auten­tikus létmódokat és beszédmódokat próbálgatnak, amit az új kémia és az épí tészet nyelvé nek kisaját í tása révén kísérelnek meg. A műben Charlotte és Eduard az, akik kísérletként új inputokat visznek be saját, enyhén megfeneklett, őszinteségre ▼ 12 Trilling, Lionel, Sincerity and Authenticity, Harvard University Press, Cambridge, 30–64. 13 Kim, Mi Gyung, Affinity, that Elusive Dream, The MIT Press, Cambridge, 2003. 14 Demeter Tamás, A Chemistry of Human Nature: Chemical Imagery in Hume’s Treatise, Early Science and Medicine , 2017, 22. 208–228.

Next

/
Thumbnails
Contents