Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Owaimer Oliver: Mer' az egész bio (Závada Péter: Gondoskodás)
117 ész számára beláthatatlan, a fenséges esztétikai élményét5 közvetítő állandósága is tükrözi a mártírium történetét. Az elméleti háttérismeretekkel nem rendelkező, filozófiai kérdésekben kevésbé jártas olvasók számára is elgondolható, ahogy az érzékelés alanya és tárgya felcserélődik-összekapcsolódik, s a hegy megszólítja a lírai ént: „Nem vagy más, csak egy több ezer éves / közléskényszer utolsó szénsavas cseppje – suttogta –, / hézagaidban te is elrendeződsz.” (54) A Beporzás című ciklusban a természet közvetlen tapasztalatának elbeszélhetősége kerül középpontba. Ezekben a versekben figyelhető meg leginkább az a – Kustos Júlia által is felismert6 – véleményem szerint termékeny (heideggeri alapú) paradoxon, hogy a lírai beszélő az (emberi) nyelven keresztül kísérli meg feltárni a létezés azon rétegeit, melyek éppen az emberi értékeket abszolutizáló, a világtól elidegenülő antropocentrizmus számára nem elérhetők. E költemények kifejezetten az ökolíra kategóriájába sorolhatók, leíró jellegűek, ugyanakkor szórakoztatóak, s olykor ökopolitikai problémákat is érintenek. Szövegszervező elvük egyfajta „összeírásként” jellemezhető. A Természetfilm és az Állatregény például a természet erotikus, pornográf, buja mozzanatait dokumentálja: „Ásóludak csókolóznak az ártér keltetőjében. / [...] Gyöngyöző lendület a szárcsák farvizén, / ahogy feleslegét a habokba üríti / az egyre erőtlenebb nap. / [...] Nászutas vidrák sodródnak / egy ismeretlen nyelv zsilipjei felé.” (Állatregény , 71–72) A Szaturált völgy ben egy kamera optikáján keresztül követhetjük végig egy gleccseráradás fenséges látványát.7 „Hunyorgásom előterében a bepárásodott / optika mögött az olvadás képpontokká rögzül. // [...] Szárnyak csapói, szemcsés felvétel indul. / Gyorsul a szürkület zársebessége.” (64) A Mérőállomás a Vogézekben című költeményben a hegylánc látványának befogadása különböző elektronikai mérőműszerek működéséhez hasonul, majd az azt követő vers Steve Irwinnak, a természetfilm-forgatás közben tragikusan elhunyt tudósnak állít emléket. Utóbbiban fogalmazódnak meg talán a leghatározottabban társadalmi és morális kérdések: a vers ember és természet szembeállítása helyett egy szerves ökológiai egész jelenlétéről tudósít, melyről csak rendkívül korlátolt ismeretekkel rendelkezünk: „Csak töredéke jut el hozzád / a folytonosságnak, ahogy évezredek alatt / a szárazföld teret nyer a víz rovására.” (70) A Grönland pedig az északi szigetországot fenyegető ökológiai katasztrófa ▼ 5 „Bármi, ami így vagy úgy felkelti a fájdalom és a veszély ideáját, vagyis bármi, ami valamiképpen rettenetes, vagy rette netes dolgokkal kapcsolatos, vagy a rettenethez hasonlóan működik, a fenséges forrásául szolgál, vagyis létrehozza a legerősebb érzést, amelyre az elme képes lehet. [...] Amikor a veszély vagy a fájdalom túl közelről érint bennünket, semmiféle gyönyörérzetet nem képes kiváltani, egyszerűen csak rette netes; bizonyos távolságból és bizonyos változással azonban már gyönyörködtethetnek, sőt gyönyörködtetnek is, ahogy ezt nap mint nap meg is tapasztaljuk.” [Kiemelés az eredetiben.] Edmund Burke , Filozófiai vizsgálódás: A fenségesről és a szépről való ideánk eredetét illetően, ford. Fogarasi György, (Budapest: Magvető, 2008), 45. 6 Kustos Júlia, Puritán fókusz, böjt, litera . hu , elérhető : https://litera.hu/magazin/kritika/puritan-fokusz-bojt.html [utolsó letöltés: 2021. 08. 09.] 7 A fenséges fogalma egyébként szorosan illeszkedik a mű központi témájához: általa a természet nem egyszerűen az én kivetüléseként, hanem a központi szubjektumot fenyegető, azt újrateremtő jelenségként is működhet.
